Egyre többet csúsznak a fizetések

A növekvő csődök, romló fizetési morál - már megfigyelhetők nemzetközi és hazai viszonylatban is. A Coface által készített piaci elemzések azt mutatják, hogy itthon a harmadik negyedévében drasztikusan romlott a fizetési fegyelmezettség.
NAPI Online, 2008. november 21. péntek, 10:59
Fotó:

Az öt évvel ezelőtti 35 nap helyett ma már áltagosan 165 nap a tényleges fizetési idő a hazai cégek esetében, - áll a Coface csoport felmérésében. Dercze Zoltán a társaság magyar cégének vezetője szerint a tényleges fizetési idő azaz a számla keltétől annak kifizetéséig terjedő időszak az idén tovább emelkedik, ami fokozza a csődveszélyt és hozzájárulhat a már tapasztalható csődhullám erősödéséhez.

Magyarországon 2003 óta megfigyelhető a fizetési morál folyamatos romlása, s míg jelentős ingadozásokat tapasztalt a Coface 2006 -ban, valamint még az év elején, mára elmondható, hogy a jelenlegi helyzetnél rosszabbul csak a Bokros csomag idején álltunk, amikor a fizetési napok száma meghaladta a 230 napot is. Térségünkben legfegyelmezettebben a lengyelek fizetnek (41 nap), míg a legrosszabb adósok a horvátok (315 nap).

Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2008 első kilenc hónapjában 11 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Némi lassulás tapasztalható a növekedés mértékében, de ez köszönhető egyrészt annak is, hogy az elmúlt évek már magas bázist eredményezett, másrészről a Coface elemzői szerint harmadik negyedévi adatok szerint még nem volt érezhető a globális pénzügyi válság hatása. A válság következményeit még a szakemberek sem tudják pontosan előre jelezni, az azonban már most egyértelműen kijelenthető, hogy a pénzhiány, a hitelhez jutás feltételeinek szigorítása hozzájárul a fizetési idő meghosszabbodásához.

A hazai vállatok többsége nem végez pénzügyi kockázatelemzést, pedig sokféle eszköz áll rendelkezésre, a különféle pénzügyi biztosítékok alkalmazásától, a szerződéskötést megelőző vevőminősítésig, vagy akár a követeléskezelés különféle lehetőségeitől a hitelbiztosításig.

A nem fizető vevők köre a kockázatelemzéssel számottevően csökkenthető. Ennek hiányában azonban egyre gyakoribb, hogy a szállító nem kapja meg jogos követelését. Ilyenkor kerülnek elő a különféle behajtási technikák, bár ezek egy részét inkább a kényszer, mint a jogszerűség határozza meg. Ábrahám Katalin a Coface követeléskezelési vezetője szerint alapkérdés, hogy mikor kezd a szállító foglalkozni a kintlévőségei behajtásával. Sokéves tapasztalat szerint korábban a lejárat után 60-90 nappal csökkent a követelés érvényesíthetőségének lehetősége. A mai gazdasági körülmények között azonban még gyorsabban kell reagálni, ha a számlalejáratkor nem érkezik meg az áru vagy szolgáltatás ellenértéke. Ábrahám szerint a lejáratot követően azonnal cselekedni kell és legkésőbb a 30. naptól célszerű következetes és professzionális követeléskezelési eszközöket alkalmazni, pl. erre szakosodott cégeket bevonni a követelés érvényesítésébe.

Sok vállalkozás továbbra is úgy véli, képes saját maga behajtani a követelését, de egyre többen vállalják azt a lehetőséget, hogy - a biztosabb vagy nagyobb megtérülés érdekében külső céget bíznak meg kintlévőségeik kezelésével és a behajtott összeg egy részét sikerdíjként kifizetik. A lényeg, hogy a cégek tisztában legyenek a saját lehetőségeikkel és a felmerülő kockázatokkal, és ehhez igazodóan alkalmazzák a meglévő eszközöket.

HOZZÁSZÓLÁSOK