Szereti a kekszet? Akkor ezt olvassa el!

A több mint ezeréves keksz a klímakrízisben is kitart és már évek óta húz a kekszpiac, amely évente mintegy öt százalékkal bővül – derült ki a Magyar Édességgyártók Szövetsége sajtóbeszélgetésén.
Tóth László Levente, 2019. július 26. péntek, 06:20
Fotó: Reuters

Idén értékben várhatóan négy százalékkal nő a magyar kekszpiac forgalma, ezzel körülbelül 28 ezer tonnát adnak el belőle. Eközben a globális piac nagyjából évi öt százalékkal bővül, így a jelenlegi 120 milliárd dollár után öt-hat év múlva 160 milliárd dollár lehet - véli Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke.

Magyarországon a kekszgyártásban, más elnevezéssel a tartósított lisztes áruk szakágazatban körülbelül száz cég működik, csaknem négyezer alkalmazottal - mondta Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszergazdasági és eredetvédelmi főosztályának vezetője. Sánta szerint a sós és édes kekszek magyarországi piaca több mint 40 milliárd forintos értékű.

Jól eltartható élelmiszer

Mivel elsősorban gabonát és vizet tartalmaz, és általában mentes az állati eredetű alapanyagoktól, sok más édességterméknél és élelmiszernél kevésbé terheli a környezetet a keksz. A legfenntarthatóbbak az alacsony zsír- és cukortartalmú termékek, például a krékerek, amíg a legtöbb erőforrást a krémekkel töltött kekszek igénylik. Egy kilogramm keksz előállításnak kibocsátása 1,3-1,8 kilogramm szén-dioxid, vízigénye pedig 11-27 liter kilogrammonként, ami a kenyérfélékhez hasonló.

Más okok miatt is bővül a kekszpiac. Ahogy a termékkategórián belül szélesedik a választék, egyre több fogyasztó találja meg a saját kekszét: elérhetők már többek között alacsony glikémiás értékű, cukormentes, fehérjével dúsított, gyümölcsös, többféle gabonát, magas arányban rostokat tartalmazó, vagy akár jéghidegen tálalandó, fagylaltos kekszek is.

A magyarok ezzel együtt kevesebb kekszet fogyasztanak, mint például a szomszédos országokban, ahol a teázás szokása elterjedtebb.

Céges újdonságok

A Magyar Édességgyártók Szövetsége tagjai képviseletében Koósa Péter, a Detki Keksz ügyvezetője kiemelte, hogy a 4,5 milliárd forintos árbevételű, 11 ezer tonna kekszet gyártó cég immár 36 éve süt kekszet Halmajugrán. További innovációkkal, a termékpaletta bővítésével és technológiai beruházásokkal járnak az első igazgató, Koósa Kálmán nyomdokaiban, aki mindenhez értő "jolly jokerként" futtatta fel a termelést még a 80-as években. A három család tulajdonában álló céget 1991-től Pavlova Olga vezette, aki férjétől, Koósa Kálmántól vette át a stafétabotot. Idén pedig sikerrel vezényelték le a hazai középvállalkozásoknak általában nagy kihívást jelentő generációváltást, mert a tulajdonosok Olga és Kálmán fiát, Koósa Pétert választották ügyvezetőnek.

A kekszgyártás legfontosabb alapanyaga a búza, melynek termesztése különösen kitett a globális klímaváltozásnak - hangsúlyozta Kertész Péter Arnold, a Mondelez Hungária Kft. és Győri Keksz Kft. kommunikációs tanácsadója. Ezért is kiemelkedő jelentőségű, hogy a cég 2019-től Magyarországot is bekapcsolta európai fenntartható búzatermesztési programjába, a Harmony Charter-be amelynek keretében a cégnek beszállító gazdálkodóknak minimalizálniuk kell a környezeti terhelést, mérsékelni a növényvédőszerek használatát, csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást és a vízhasználatot, valamint biztosítaniuk kell a biodiverzitást és földjeik 3 százalékának virágos rétként a méheket kell táplálniuk. Idén már elvetették a Harmony búzát Magyarországon is.

Szabó Gábor, az Intersnack Magyarország vállalati kapcsolatok és piackutatási vezetője elmondta, hogy győri gyártóüzemük közel 30 éve készít sós kekszeket, krékereket, és termékeik 80 százaléka ma már külföldön talál gazdára; még Kelet-Ázsiába, Új Zélandra, Dél- és Észak Amerikába is exportálnak. Egy, az 50-es évekre visszanyúló műszaki szabadalmuknak köszönhetően képesek rendkívül finom állagú, sokrétegű krékert is sütni. Legújabb termékük a Chio Potato Cracker, amely egy könnyű, vékony tésztájú, burgonya-kréker, de a belföldi értékesítésnek határt szab a népegészségügyi termékadó (NETA), amely a sós krékerek és kekszek esetében kiugróan magas, és a NETA az ÁFA-val együtt a fogyasztói ár körülbelül 40 százalékát teszi ki.

A sós krékerek és kekszek túladóztatása népegészségügyi szempontból nehezen alátámasztható, mivel Magyarországon az éves egy főre jutó sós kréker és keksz fogyasztás mindössze 170 gramm, amely a sóbevitelünk mintegy 0,07 százalékáért felelős. A kréker gyártók a legjobb szándékkal sem tudják termékeik sótartalmát az adómentességhez szükséges 1 százalékos sótartalom alá csökkenteni, mivel más snack-típusokkal ellentétben a krékereknél és sós kekszeknél a só nem egyszerűen csak hozzáadott fűszer, hanem elengedhetetlen összetevő, ami a tészta kelését is szabályozza. A sónak e hatását - a kelesztést feltehetőleg kitaláló ókori egyiptomiak óta - már ötezer éve aknázza ki az egész emberiség.

Állami szerepvállalás és oktatás

Felkai Beáta Olga felhívta a figyelmet arra, hogy a tárca célja biztosítani az élelmiszerek kiváló minőségét és visszaszorítani a gyenge minőségű élelmiszerek piacát. Kiemelt szerepe van ebben a Magyar Élelmiszerkönyvnek, hiszen hiteles információkat nyújt és iránymutatást ad a gyártóknak és a fogyasztóknak egyaránt. Emellett létrehozták a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszert, mely a termelőket, az előállítókat, a feldolgozókat, a forgalmazókat és a vásárlókat egyaránt érinti, ugyanis a logó feltüntetése jelzi a kiváló minőséget. Ez remélhetőleg ösztönzi a termelőket és a feldolgozókat a minőség fejlesztésére, javítására, fenntartására, és hatékony eszköz lesz a piaci ismertség növeléséhez is. A védjegy segíti továbbá a lakosság tájékoztatását, építi a bizalmat, garantálja a magasabb minőséget, hozzájárul az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlődéséhez. Az agrártárca főosztályvezetője hozzátette: a nemzetközi és hazai trendek egyaránt megkövetelik a folyamatos innovációt, melyet a minisztérium is fontosnak tart ösztönözni. Az idei OMÉK élelmiszeripari díj is ezt helyezi fókuszba és a következő támogatási időszakban is kiemelt szerepet kap ez a terület.

A hazai édesipari szakember utánpótlás felsőfokú képzések keretében a Szent István Egyetemen, illetve jogelődjein már évtizedes múltra tekint vissza - emlékeztetett dr. Somogyi László a Szent István Egyetem docense. A képzés új, posztgraduális szinten is folytatódik az Egyetem Élelmiszertudományi Karán. Ez év szeptemberében már a második évfolyamot indítják a csokoládé-, kávé-, teakészítő mesterképzésen, az ország első, diplomával elismert szakirányú továbbképzésén. Erre a képzésre augusztus 15-ig lehet jelentkezni.

A keksz már legalább a hetedik századtól kezdve az emberiség egyik fontos élelme. Először perzsa pékek sütötték a gabonából és vízből készülő száraz és kemény kekszet, amely elsősorban a hajósok, utazók, katonák eledele volt. A római légióknak is elengedhetetlen táplálékul szolgált, mert a nem romlandó, könnyen szállítható és magas energia tartalmú keksz ideálisnak bizonyult a seregek számára. A "megszelídített", polgári felhasználású, puhább, ízesebb, édesebb kekszváltozatok szülőhelye Európa. A szilárdabb, lapos kekszeket a franciáknak (1300-as évek), a porhanyós, levegősebb édességeket a Hollandoknak köszönhetjük (1600-as évek). Az európai nyelvekben elterjedt "biszkit" szó-szótő pedig a latin "bis coctus", kétszer sütött kifejezésből ered.

HOZZÁSZÓLÁSOK