Emiatt buknak el sokan nagy adókedvezményeket

Magyarországon a cégek a GDP 1,5 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre vagy innovációra. Ez a 2020-ra vállalt teljesítésnek mindössze a fele. Az alulteljesítésnek egyik oka az, hogy a vállalkozások nincsenek tisztában azzal, hogy valójában végeznek ilyen tevékenységet, pedig ez után adókedvezményt is igénybe vehetnének - hívja fel a figyelmet a Via Credit.
Szabó Zsuzsanna, 2018. március 10. szombat, 13:27

A jogszabályok három különböző kutatás-fejlesztéshez, illetve innovációhoz (k+f+i) kapcsolódó adókedvezmény igénybe vételét teszik lehetővé - hívja fel a figyelemet a Via Credit.

A társasági adóban lehetőség van az adóalap csökkentésére, illetve külön kedvezményként a beruházás költségeinek csökkentésére. Emellett 3 millió euró feletti beruházás esetén a projekt értékének legfeljebb 25 százalékát kitevő pénzbeli támogatást is igénybe lehet venni.

Sok vállalkozás minden bizonnyal úgy végzi az innovációt, hogy nem is tud róla, s azt termékfejlesztésnek hívja - mondja Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója. (Ezek a magyar cégek lesznek a nagy durranásai az országnak?)

A három támogatási lehetőség önállóan is igénybe vehető, de a legtöbb hozzáadott érték akkor keletkezik a vállalatok számára, ha kombinálva használják ki azokat - véli a Via Credit szakértője, aki szerint az adókedvezményeket már néhány százmillió forint összegű projekteknél is célszerű igénybe venni.

Legjobb esetben a beruházási költségek után kisvállalkozások 70 százalékos támogatáshoz juthatnak, nagyvállalatok pedig 50 százalékoshoz. "Ez olyan mintha a beszállító 50-70 százalékos árkedvezményt adna a beszerzendő gépek árából" - tette hozzá a Via Credit ügyvezetője.

Azz innovációval kapcsolatos projektek során felmerült fejlesztési költségek ugyanis levonhatók a társasági adóalapból, de a fejlesztésekhez kapcsolódó beruházási költségekre is felhasználható, azaz technológiai és infrastrukturális költségek után kérhető támogatás.

A Via Credit szerint az adókedvezmények igénybevétele terén jó lehetőség lehet, ha a fejlesztést közösen dolgozza ki a cég egyetemmel, kutatóhellyel, miután az egyetemi és akadémiai költségek is elszámolhatók a fejlesztés során.

Egy kormányrendelet emellett lehetővé teszi, hogy a k+f-fel kapcsolatos projektekre maximum 25 százalékos pénzbeli támogatást nyújtsanak, amelyet bérekre, bérleti díjakra, anyagköltségre és értékcsökkenés ellentételezésére lehet fordítani. Nincs megkötés a projekt helyszínét illetően. A Via Credit abban az esetben javasolja erre a kedvezményre a támogatást elszámolni, ha éppen nincs elérhető pályázati forrás.

Arra nincs megkötés a jogszabályban a támogatást igénybe vevő körére, de mivel ez a támogatás adókedvezmény, annak a vállalkozásnak éri meg mérettől függetlenül, amelyiknek magas az adózás előtti eredménye. Ez nagyságrendileg minimum 100-200 millió forintot jelent - derül ki a Via Credit közleménéből, amely megjegyzi: ha ennél kevesebb lenne az adózás előtti eredmény, a ráfordított extra munka nem minden esetben térül meg az adókedvezményen keresztül.

A közlemény ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a beruházás-ösztönzési rendelet kizárólag a nagyvállalatokat támogatja, itt azonban nem releváns az adózás előtti eredmény. A maximum 25 százalékos támogatást főleg egyéb szakmai szempontok adják meg.

A társasági adóról szóló jogszabály értelmében nincs sem területi, sem a vállalkozás méretére vonatkozó megkötés. A rendelkezésre álló adózás előtti eredményből vonható le a k+f közvetlen fejlesztési költsége.

A TAO 22/B§ szerinti adókedvezménynél viszont olyan k+f-fel kapcsolatos beruházás számolható el, amelynek értékének meg kell haladnia a 100 millió forintot. A kedvezmény első sorban Pest megyén kívül vehet igénybe és néhány felzárkóztatandó pest megyei településen. A támogatást adókedvezmény formájában lehet igényelni, ami nagyvállalatok esetén a beruházási összeg 50 százaléka, egyéb vállalkozásoknál 70 százaléka lehet. A kedvezményt 12 év alatt lehet leírni az adóból - derül ki a közleményből.

A beruházás ösztönzési törvényen belüli k+f fejlesztésekre nincs területi megkötés, csak nagyvállalati előírás. Beruházásra támogatást nem lehet kérni, de a főbb fejlesztési költségekre igen. Azok a kedvezményezettek számíthatnak nagyobb támogatásra, amelyeknek fejlesztési eredménye, hatása iparágilag és nemzetgazdaságilag is magas potenciállal rendelkezik.

HOZZÁSZÓLÁSOK