Ennyi kukorica nem lehet, pedig van

Napi másfél millió konzerv a 24 órában működő gyárban Békéscsabán. A Napi.hu a Bonduelle üzemében járt, ahol a cég slágertermékét állítják elő a nap minden percében, és aggódnak, hogy a szezon lejártával mi lesz az idénymunkásokkal.
Rácz Gergő, 2020. szeptember 22. kedd, 12:35
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Másfél millió konzerv, egy eltett raklap két tonna, és bevett fordulat, hogy a kitermelt dobozok hossza, ha valakinek lenne kedve kirámolni, "Hawaii oda és vissza." 156 ezer tonna kukoricát állított elő itthon a Bonduelle az idén, a szezon legforgalmasabb napján akár 5 millió kukoricakonzerv is elkészült a 3 üzemben.

A Napi.hu végig is nézhette ennek a folyamatát.

A teherautó bedönti a válogatásra szánt kukoricát a gyártási folyamba, ahol azt szortírozzák, megtisztítják, majd leszedik az értékes szemeket. Semmi nem megy pocsékba, ami hulladék marad, a kukoricaszemek leszedése után ismét hasznosul takarmányként, viheti is ugyanaz a teherautó, ami a csöveket hozta.

A kukorica belekerül a boltban is látható konzervdobozba, a minden egyéb tartósítószertől mentes sós lébe. Lezárják, majd eltölt 50 percet 129 fokon a gyár hőkezelő gépmonstrumában.

Ezt követően a Bonduelle szabványai szerint a kukorica legalább négy évig ugyanolyan minőségben ehető, mint aznap, amikor eltették.

A konzervált romlandó élelmiszerek eltételében itt is megmutatkozik az ezotéria. Mint megtudtuk, van olyan üzletlánc, ami a saját márkájára csak három éves szavatosságot ismer el, pedig lényegében ugyanarról, ugyanazzal az eljárással előállított termékről van szó.

Szemmel válogatott szemek

A békéscsabai gyár vezetője, Zahola-Pollák Vanda, elmondta, hogy sokkal hatékonyabbnak bizonyul a száguldó gyári szalag mellett az emberi munkaerő, akik szemre tudják kiválogatni a jó és a rossz kukoricacsöveket, amiket épp akkor döntött a feldolgozásba a bejövő teherautó.

Mindezt úgy, hogy a nyilvánosságtól óvott gépesített eljárással dolgoznak a kukoricacsövek nyírásában, és ezek a gépek meghatározónak látszanak a 24 órás munkaciklusban, amit a békéscsabai gyár megkövetel az édes kukorica szezonjában.

Fájdalmas szezonváltás

A Bonduelle működése nagyban függ a szezonalitástól. Év elején, a téli hónapokban a dobozgyártással, és a szállítmányozással foglalkoznak.

Tavasszal jöhet a borsó, a bab, és az egyéb hüvelyesek. A borsó feldolgozása külön feladat, mivel szemben a kukoricával, ami néhány napig eláll, ennek a terménynek az esetében még aznap meg kell oldani a feldolgozást.

Őszre jön az édes élet

Nyár végére, illetve, őszre jöhet a sztártermék, a kukorica.

A beszállítói kapacitásokat már év elején leköti a Bonduelle úgy, hogy a vetőmagokat is maga adja a leszerződött termelőknek, a termés alakulását pedig auditálja. A cég részéről kiemelték, hogy törekednek arra, hogy minél szélesebb körrel együtt tudjanak működni, vagyis jöhet az 5 hektáros és a 200 hektáros gazda is, ha tudja hozni az elvárt minőséget.

Még szeptember végén is zajlik a betakarítás, érdemes is kivárni, lévén adott a napsütés, ami tovább fokozhatja a kukoricában a cukortartalmat.

A szezonalitás a munkaerőben is kényszerű problémákat jelent. Más szempontból most, hogy a Covid-19 is üti a gazdaságot, egyik gyári vezetőnk amiatt sajnálkozott, hogy előre látja, most is mint, minden évben, hogy kiket kell majd elküldeni a vállalattól, amint kifut a kukoricaszezon. Mint megtudtuk, a cég lehetőség szerint kerüli a munkaerő-kölcsönzést, maguk intézik a felvételt, épp azért, mert sok visszatérő idénymunkás dolgozik a békéscsabai üzemben.

HOZZÁSZÓLÁSOK