Ettől drága a magyar áram

Miközben szakemberek szerint legalább is megkérdőjelezhető a villamos energiát és hőt együttesen termelő nagy erőművek kötelező áramátvételi rendszerben való szerepeltetése, a parlament nagy egyetértésben hosszabbította meg a dotáció hatályát. A támogatást közvetve az áramfogyasztók fizetik, tavaly körülbelül 44 milliárd forintjukba került.
Major András, 2010. március 17. szerda, 04:30
Fotó:

A KÁT néven ismert kötelező áramátvételi rendszer célja a villamos energia törvény szerint az energiahatékonyság növelése, az energiafelhasználás csökkentése és a megújuló energiaforrások arányának növelése. A rendszerben részt vevő termelőktől kötelező a termelt áram átvétele, másrészt a termelők számára a piaci árnál magasabb átvételi árat garantálnak.

A konstrukció mára az energiapolitika egyik kudarcává vált - hangzott el az Energia Klub március elején tartott sajtóreggelijén. A rendszer ugyanis az újabb és újabb erőművek bevonásával messze eltért eredeti céljaitól, és gyakorlatilag az elavult távhőrendszerek, szennyező erőművek életben tartójává lépett elő. A szisztéma a járadékvadászatot honorálja, miközben korlátozza a versenyt a villamos energia piacán, és indokolatlan többletköltséget terhel a fogyasztókra. Mindezeken túl, bár a kapcsoltan termelő erőművek számára a kötelező átvétel eredetileg 2010. december 31-ig volt érvényben, lehetővé tették számukra a legfeljebb 2015 végéig tartó hosszabbítást.

A KÁT-on keresztül kifizetett "állami támogatás" a kapcsoltan termelő erőművek számára minden villamosenergia fogyasztót terhel, viszont a távhőt felhasználók köre sokkal szűkebb. A támogatások évente hatalmas összegeket emésztenek föl, az Energia Hivatal kalkulusa szerint tavaly mintegy 44 milliárd forintot fizettek ki támogatásként a kötelező átvétel kapcsán. A következő években ugyan egyre kisebb tételeket osztanak majd ki a módosító javaslat szerint, de 2015-ig így is körülbelül 45 milliárd forint megy majd ilyen célra.

Ráadásul a javaslat hatására mintegy 10 milliárd forinttal több támogatás kerül kiosztásra az időszakban, mint ahogyan azt a hivatal által alkalmazott módszertan mutatja. Jövőre például a hivatal módszertana valamivel több mint 14 milliárd forintos támogatással számol, míg az elfogadott törvénymódosítás ennél több mint 3 milliárd forinttal nagyobb dotációt jelöl ki.

A kötelező átvétel meghosszabításának áremelő hatása tavaly az összes, támogatást kapott erőművet figyelembe véve közel 10 százalékos volt (1,29 forint/kilowattóra többlet a 13,50 forint/kilowattórás piaci tarifához képest), ami jövőre a támogatási összegek csökkenésével és a piaci tarifa várható emelkedésével jelentősen visszaesik arányaiban.

A konstrukciót az a megfontolás hívta életre 2003-ban, hogy minél hamarabb épüljenek meg a hiányzó kapcsolt erőművek, részben felváltva a régebbi elavult erőműveket - mondta el Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató munkatársa. Ez el is érte a célját, hiszen közel 600 Megawattnyi kapacitást építettek ki, amely a teljes hazai kapacitás durván 8 százaléka.

Ezzel teljesen ellentétes a nagy kapcsolt erőművek bevonása rendszerbe, hiszen ezek az erőművek már réges rég működtek, amikor egy támogatott körbe vonták be őket, így támogatásuk teljesen indokolatlan - véli. A kis kapcsolt erőművek támogatása sem igazán indokolt, hiszen ezek az erőművek úgy hozták meg azt a döntést, hogy beruházannak-e egy új erőműbe vagy sem, hogy a szabályozás kimondta, hogy támogatás csak 2010 végéig jár, utána kikerülnek a szabadpiacra. Ha egy erőműnek így is megérte beruházni, akkor gyorsan megtérülő beruházásról van szó.

A KÁT-rendszer jelenlegi formájában meglehetősen versenytorzító és nem azokat a technológiákat (megújuló) támogatja, amelyekre igazan szükség volna - mondta el Polony Gergely, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hálózatos ágazatok irodájának munkatársa. Jelenleg a kassza több mint 70 százalék úgynevezett kapcsoltan termelő erőművek (villamosenergiát és hőt együtt) termelésének támogatására megy el, amelyek esetében erősen kétséges, hogy egyáltalán szükség van-e ilyen jellegű támogatásra, mivel piaci alapon is termelhetnének. A jelenlegi konstrukció komolyan befolyásolhatja a beruházásokat is.

A szisztéma nem tölti be az alternatív energia támogatásának funkcióját, és olyan technológiát támogat 70-75 százalékban, amely nem megújuló, csak a kapcsolt termelésnek köszönhetően aránylag magas hatásfokú - véli a versenyhivatal munkatársa. Valószínűleg a kapcsoltan termelők egy jelentős csoportjára (a nagy méretű termelőegységek) vonatkozóan meg kellene szüntetni a KÁT-támogatást, valamint a piaci árhoz kellene kapcsolni a KÁT-árat, ugyanis jelenleg semmilyen kapcsolatban nincs azzal - teszi hozzá a GVH szakembere. Ez persze azt is jelenti, ha megszüntetjük a támogatásukat, az a távhő árának emelkedéséhez vezethet, a villamos energia ára viszont csökkenne.

HOZZÁSZÓLÁSOK