Ez a munkáltatók új csodafegyvere?

Bár a tavaly óta gomba módra szaporodó mrp-k a munkajövedelmek kifizetésének egy kifejezetten előnyös formáját jelentik, a Jalsovszky Ügyvédi iroda szerint nem árt óvatosnak lenni.
Domokos László, 2017. május 15. hétfő, 06:45

A munkavállalói résztulajdonosi programok (mrp) egy olyan szervezet, amelyet egy foglalkoztató azért hoz létre, hogy általa vagy anyavállalata által kibocsájtott értékpapírokat tartson a munkavállalók javára. Ahelyett tehát, hogy a foglalkoztató vagy annak tulajdonosa közvetlenül adna értékpapírt a munkavállalóknak, alapít egy mrp szervezetet és annak adja át az értékpapírokat. Az mrp-ben a társaság munkavállalói tagi részesedést kapnak és ezáltal tudnak hozzájutni az mrp-nek átadott értékpapírok hozamához.

Bár a munkavállalók tulajdonosai lesznek az mrp szervezetnek, részesedésük kizárólag arra jogosítja őket, hogy kifizetésben részesüljenek a szervezeten keresztül, szavazati joguk vagy beleszólásuk sem a szervezet ügyeibe, sem pedig azon keresztül a munkáltató ügyeibe nincsen.

Az mrp legnagyobb előnye az adózásában rejlik: az azon keresztül munkavállalók tőkejövedelemként (azaz 15 százalékos adóteherrel) adózó jövedelemhez jutnak, ahelyett, hogy a juttatáson a teljes munkavállalói és munkáltatói közteher lenne fizetendő. Ennek a kedvező adózásnak fontos eleme a dolgozók mrp szervezetben való részesedésszerzésének adómentessége is: normális esetben ugyanis, amikor a munkáltató közvetlen juttat a munkavállalóknak ingyenesen vagy kedvezményesen értékpapírt, a juttatás után adózni kellene - éspedig a magas bérterhek mellett - mondta Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere.

Sok a lehetőség

Klasszikusan, az mrp a foglalkoztató részvényeinek egy részét tartja tulajdonában a munkavállalók javára, és a részvényeken termelődő osztalékból származó nyereségét osztja fel a dolgozók között, ugyancsak osztalékként. A jogszabályi megfogalmazás azonban ennél lényegesen szélesebb körben is alkalmazhatóvá teszi az mrp-ket.

Nincsen kizárva, hogy az mrp szervezet ne részvényt, hanem a foglalkoztató által kibocsájtott kötvényt vagy egyéb értékpapírt tartson, és ennek hozamát ossza fel a munkavállalók között. Nincs korlátozás arra nézve sem, hogy ne az értékpapír hozama, hanem az értékpapír eladásával vagy visszavásárlásával realizált tőkenyereség kerüljön felosztásra. Kialakíthatók továbbá olyan konstrukciók is, amelyekben a kifizetések csak részben vagy egyáltalán nem függenek az értékpapír hozamától.

Rugalmasságot biztosít, hogy a munkáltató értékpapírjain túlmenően akár a munkáltató anyavállalatának az értékpapírjai is bevonhatók lehetnek az mrp körébe. Így akár kft. formájában működő cégek is tudják az mrp előnyeit élvezni. Ha ugyanis a munkáltató önmaga nem tud mpr-t létrehozni (mert a kft. üzletrésze nem minősül értékpapírnak), de anyavállalata egy zrt. (vagy akár kifejezetten az mrp létrehozása céljából, zrt. formájában működő holdingtársaságot alapít a munkáltató tulajdonosaként), akkor az mrp-be ezen holdingtársaság részvényei bevihetők lesznek.

És amire figyelni kell

Nem árt azonban több dologgal is tisztában lenni mrp alapításakor. A munkavállalói kifizetések alapdokumentuma a javadalmazási politika, amely tartalmazza, mely munkavállaló milyen mértékben juthat az mrp-ben képződő jövedelemhez. A jogszabály azonban számos feltételt tartalmaz, amit a javadalmazási politika megalkotásánál figyelembe kell venni. Gondosan kell például megfogalmazni a javadalmazási politikát annak érdekében, hogy az ne tartalmazzon a munkavállalók közötti indokolatlan hátrányos megkülönböztetést, valamint figyelembe kell venni azt a törvényi kritériumot is, hogy a kifizetések feltétele a társaság működési eredményének vagy egyéb mutatóinak előre rögzített javulása.

Legalább ennyire kényes kérdés a foglalkoztató társasága feletti tulajdonosi kontroll megtartása. Megfelelő struktúrával és szerződéses rendszerrel szükséges azt kidolgozni, hogy hiába kerül át a foglalkoztató részvényeinek egy része az mrp-hez, az semmiképpen se eredményezze a tulajdonosi döntési jogának megnyirbálását.

Továbbá az mrp sem technikailag, sem annak célja szerint nem alkalmas arra, hogy az rendszeres munkabérek kifizetésének egy alternatív csatornájává váljon. Így leginkább bónuszok, prémiumok kifizetésére kerülhet sor - mondta a szakértő.

HOZZÁSZÓLÁSOK