Forint: jöhetnek még izgalmas napok

Úgy látszik, 280 forint tekinthető annak az árcentrumnak, amelynek környékén az euró forog mostanában. Az állampapírpiacon pedig jellemzően 5,5-7,5 százalékos hozamokkal találkozunk, méghozzá úgy, hogy a hosszabb futamidejű papírokhoz tartoznak a magasabb értékek.
Ádám Zsigmond, 2010. június 21. hétfő, 10:54
Fotó:

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Elég sokféle kurzust produkált a forint az elmúlt hetekben, a nagyobb izgalmak azonban mintha elmúltak volna, s az árfolyam némiképp stabilizálódott 280 körül. Nagy eredmény ez abban a tekintetben, hogy Európában mostanában igen kényes kérdés az államadósság finanszírozhatósága, azaz komoly félelmek vannak egy-egy ország csődhelyzetbe kerülésével kapcsolatban. Elvben a probléma leginkább az eurózónában jelentkezik, hiszen itt a közös pénzben vannak denominálva az államadósságok, a csődhelyzet tehát leginkább itt értelmezhető.

Paradox módon az önálló nemzeti valutával rendelkező országok esetében nem sok értelme van csődhelyzetről beszélni abban az értelemben, hogy az adott állam a saját valutájában fennálló adósságát ne tudná fizetni. Az önálló pénz ugyanis - még akkor is, ha erről nem szívesen beszélnek - lehetőséget nyújt az adott államnak arra, hogy pénzének elinflálásával (régi keletű kifejezéssel élve: a bankóprés beindításával) oldja meg a dolgot, azaz nominálisan mindenképpen tudja teljesíteni a nemzeti valutában fennálló kötelezettségét.

Más kérdés, hogy ilyen esetben a befektetők semmivel sem járnak jobban, mint ha a pénz értékálló marad, csak éppen az adós (nevezetesen az állam) széttárja a karját: sajnos nem tudok fizetni. (Jogi értelemben azonban erőteljes különbség mutatkozik a két eset között.) A gyakorlatban tehát a befektetők ugyanúgy félhetnek a saját valutával bíró országok "csődjétől" is, még akkor is, ha ez esetben nem szerencsés a kifejezés. Murphy óta pedig tudjuk, hogy ha félhetnek, akkor félnek is.

Különös nyomatékot adhat e félelemnek, ha egy ország vezetése kifejezetten riogatja is a nemzetközi befektetőket. Nálunk ez történt, de ennek már több hete, s időközben lekerültünk a címlapokról, így a forint - az említett szinten - stabilizálódni látszik. A következmény tehát egyelőre annyi, hogy Görögország, Spanyolország és Portugália mellé, eurózónán kívüli uniós tagállamként, hazánk is felkerült a "veszélyes" országok listájára.

Ilyen körülmények között meglepően jó hír, hogy az állampapírhozamok nem szöktek az egekbe, sőt az aukciókon sincsenek komoly problémák (egyedül a június 10-én tartott egyéves diszkontkincstárjegy aukcióján volt feltűnően szerény a kereslet, a mennyiség erőteljes csökkentésével azonban ez a probléma is kezelhetőnek bizonyult). Még biztatóbb, hogy a múlt héten kifejezetten nagy volt az érdeklődés a papírok iránt. A három hónapos papírból csaknem a felajánlott mennyiség kétszeresére nyújtottak be ajánlatot, s az átlaghozam 5,28 százalék lett. (A maximum mindössze két ponttal volt magasabb, ami kiegyensúlyozott piacra utal.)

A hozamszint megítélésénél érdemes megjegyezni, hogy láthatóan elmúltak a közeljövőt érintő kamatcsökkentési várakozások. Ez természetes, hiszen hüvelykujjszabályként elmondhatjuk, a várakozások többnyire a közelmúltbeli események kivetítései a jövőre, s kamatügyben a legutóbbi esemény az volt, hogy kilenc hónap után először változatlanul hagyta az alapkamatot a monetáris tanács. Ez pedig a trendextrapolálók számára egyértelműen a kamatcsökkentési sorozat végének vagy legalábbis megszakításának tekinthető, azaz rövid távra mindenképpen a jelenlegi kamatszint változatlanságát vetíti előre. A három hónapos papír hozama egyértelműen jelzi, hogy e tekintetben a piaci szereplők így gondolkodnak.

Izgalmasabb a hosszabb papírok megítélése. Itt első körben azt állapíthatjuk meg, nem igazán veszi senki komolyan, hogy Magyarország csőd közeli helyzetben lenne - ez esetben ugyanis komoly értékesítési problémákkal, illetve elszabaduló hozamokkal kellene találkoznunk. Ehhez képest mindhárom kötvényaukción jelentős (átlagosan a kétszeresnél nagyobb) túlkereslet mutatkozott, és noha az aukciós mennyiséget nem emelték meg, a nem kompetitív értékesítésben nagyjából az aukciós mennyiségek harmada került többletként értékesítésre. A hároméves kötvény átlaghozama 7,01, az ötévesé 7,32, a tízévesé pedig 7,68 százalék volt. Ezek az értékek persze csak a jelenlegi körülmények között tekinthetők megnyugtatónak, az ugyanis fölöttébb aggasztó, hogy - mint az a számokból is egyértelműen látszik - a hozamgörbe egyértelműen felfelé ível.

HOZZÁSZÓLÁSOK