Frontális easyJet-támadás - reagál a WizzAir

A magyar reklámpiacon példa nélküli támadást intézett kisebb versenytársa ellen az easyJet. Úgy tűnik, a hirdetés nem ütközik a reklámetikai kódexbe. A Wizz Air közleményben reagált a kampányra.
Ádám Viktor, 2004. november 30. kedd, 13:58
Fotó:

A világ második legnagyobb fapados légitársaságának számító brit cég egész oldalas sajtóhirdetést tett közzé, amelyben azt állítja a részben magyar tulajdonban álló Wizz Airről, hogy az a közelmúltban több mint kétszáz járatot törölt.


A Népszabadság ötödik oldalán megjelent narancssárga - ez az easyJet színe - hirdetésben a brit cég azt állítja, hogy miközben ő magyarországi működése alatt egyetlen járatot sem törölt, a Wizz Air a múlt év november 22. és idén március 26. között több mint kétszázat törölt. A hirdetés szövege szerint az easyJet úgy véli, az üzleti célú járattörlések rossz fényt vetnek a fapados kategóriára. A cég egyébként egy internet-cím közlésével arra kéri azokat, akik járatát a Wizz Air törölte, hogy forduljanak az easyJethez.


(E témában egyébként korábban több sajtóhír is napvilágot látott, a Népszabadság például nyár közepén a Budapest-Prága járat törléséről számolt be, s emlékeztetett arra, hogy korábban a Budapest-Katowice viszonylat is hasonló sorsra jutott.)


 


Szokatlan, de nem biztos, hogy etikátlan


 


Érdekes, szokatlan - kommentálta a hirdetést az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) főtitkára. Fazekas Ildikó a NAPI Online kérdésére elmondta, hogy a reklámtörvény, a reklámetikai kódex, az EU-direktíva és ezzel összhangban a magyarországi szabályozás is lehetőséget ad a direkt összehasonlításra. Hozzátette: ez a reklámozási forma kiemeli az egyes szolgáltatások, termékek hátrányait és előnyeit, ezzel serkenti a versenyt, ami jó a fogyasztóknak. A közvetlen összehasonlítás mégsem gyakori, mert vannak bizonyos korlátai: az ilyen reklámban megfogalmazott állításnak objektívnek, igazolhatónak kell lennie, az összehasonlított tulajdonság fontos kritériuma az ellenőrizhetőség. Ha tehát az easyJet járattörlésekre vonatkozó állítása igaz - amit az ÖRT nem tud megállapítani -, akkor a reklám elfogadható - vélekedett Fazekas Ildikó. A főtitkár hozzátette: ez a reklámozási forma még szokatlan Magyarországon, emlékezete szerint korábban egy mosogatószer-gyártó népszerűsítette azzal termékét, hogy azzal több edény tisztítható meg, mint a konkurens áruval.


 


Az easyJet kíváncsi


 


Az easyJet később sajtóközleményt adott ki: a dokumentum szerint a cég kötelességének érzi megvédeni az iparág jó hírnevét, a Wizz Air szisztematikus járattörlései ugyanis rontják a diszkont légiközlekedés megítélését. Az easyJet reklámkampányának célja, hogy kiderítse: konkurense a közelmúltban törölt-e járatokat és ha igen, pontosan mennyit. A társaság állítása szerint olyan bizonyítékok birtokába jutott, amelyek megerősítették gyanúját, miszerint a Wizz Air gazdaságossági okok miatt több alkalommal és rendszeresen olyan járatokat törölt, amelyekre már értékesítettek jegyeket. (A sajtóközlemény több száz törölt járatról szól, az easyJet a pontos számra kíváncsi.)


 


Reagál a Wizz Air


 


Wizz Air sajtóközleménye szerint a cégnek - kezdő, ám a magyar piacon három hónap alatt a legnagyobbá vált diszkont légitársaságként - vannak járattörlései. Az easyJet által említett járatokat több mint egy hónappal ezelőtt menetrendi módosítás miatt vették ki, így a változtatás nem vagy csak csekély mértékben érintett utasokat. Akiket érintett, azokat időben értesítették és döntő többségük egy másik Wizz Air járaton utazott el a kívánt célállomásra - fogalmaz a dokumentum. A Wizz Air hangsúlyozza: minden légitársaságnál adódnak járattörlések. Az easyJet szintén törölt - és fog is törölni - járatokat, sőt egész piacokról vonult ki - állítja a közlemény.


Az easyJet első körben tehát nem érte el célját, a Wizz Air nem közölte ugyanis, hogy kereskedelmi - azaz nem technikai, például időjárási - okból mennyi járatot is törölt pontosan a hirdetésben említett időszakban.


 


Adós a Wizz?


 


A Magyar Hírlap tegnapi cikke szerint a magyar fapados százmillió forint feletti összeggel tartozik a Budapest Airport Rt.-nek (BA), s fizetési könnyítéseket kért. Bár az érintett cégek a kérdés részleteiről nem nyilatkoztak a lapnak. Szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a Wizz Air júniusban bejelentett tőkeemelése eddig nem történt meg, a húszmillió eurós tőkeinjekciót kilátásba helyező Indigo Partners befektetési alap csupán hárommilliós - részvényre váltható - hitelt adott augusztusban a cégnek. A Malév a kilencvenes évek végén csaknem hárommilliárd forintos adósságállományt halmozott fel a BA-val szemben. A Magyar Hírlap emlékeztet rá, hogy korábban a Malévnál és a BA elődjénél, az LRI-nél meglehetősen engedékenyen kezelték a reptéri szolgáltatásokért járó díjak elmaradását, mondván állami cégek tartoznak egymásnak, s elég, ha majd valamikor kiegyenlítik a számlát.

HOZZÁSZÓLÁSOK