Kistafírozzák Győrben a különös szerződésű termálfürdőt

Módosították Győr költségvetését részben a járványra reagálva, részben pedig azért, mert az év vége felé jobban látja a városvezetés, hogy miként alakultak a bevételek, kiadások. A helyi önkormányzat 69 milliárd forintra emelte mind a kiadási, mind a bevételi oldalt, aminek egyik oka, hogy három helyi tulajdonú cég tagikölcsön-visszafizetésével nőtt a bevételi oldal, másrészt ráköltenek helyi feladatokra. Pénzt kap a termálfürdő üzemeltetője, a Rába Quelle Kft. is, amellyel furcsa szerződést kötöttek, majd azt kellően rugalmasan kezelte az önkormányzat Borkai Zsolt regnálása alatt.
Szabó Dániel, 2020. november 16. hétfő, 17:26
Fotó: Flickr - Fotós: Filip Maljkovic. A győri városháza.

Új költségvetést fogadott el a várost jelenleg a járvány miatt egy személyben irányító polgármester, Dézsi Csaba András. A legnagyobb változás összességében a februárban elfogadott, májusban a járvány miatt módosított  költségvetéshez képest, hogy az eredetileg mínuszos, a hiányt belső maradványokból pótló költségvetés helyett most egálban van a kiadási és bevételi oldal: akkor 53 milliárdot kiadással és 45 milliárd bevétellel számoltak, most 69 milliárd forint mind a kiadás, mind a bevétel - írja a helyi ügyekkel foglalkozó ugytudjuk.hu.

A portál összesítése szerint a koronavírus-járvány miatti rendkívüli időkben, de az év végén szokás szerint újragondolt költségvetés bevételeinél a növekedést az okozza, hogy három, önkormányzati tulajdonú cég esetében tagikölcsön-visszafizetésről döntöttek. A Győr Projekt Kft.-től 5 milliárd, a Győri Térségfejlesztő és Projektmenedzsment Kft.-től 2,5 milliárd, a Győr-Szoltól 800 millió forint érkezik mint "működési célú átvett pénzeszköz"; emellett magasabb összeget használnak fel az előző évi maradványból.

Kiadási oldalon is csupaszítottak a büdzsén: például 285 millióval kevesebb megy "pályázatok előkészítéséhez kapcsolódó kiadásokra", vagy például 65 millió forint helyett csak 29 millió forint jut "szociális és köznevelési intézményekben a meglévő munkaerő megtartására, bérkiegészítés fedezetére".

Több forrást kap viszont az a Rába Quelle Kft., amelyik a helyi termálfürdőt üzemelteti: a társaság 2003-tól kezdve 2027-ig bérelte ki az összesen kétmilliárd forintot érő fürdőkomplexumot, és emellett még a nyilvánosságban ismeretlen értékű strandot, a Pannon-Víz épületében a gyógyfürdőt, és kutakat. A társaság a szerződés értelmében vállalta, hogy lépcsőzetesen alakul a város felé fizetendő díj, ami 2004-ben 2,5 millió forint volt (a teljes összeg fél százaléka), 2020-ban viszont az akkori terv szerint 27 millió lett volna (az összeg 5,4 százaléka). A progresszív díjemelkedés lényege az lett volna, hogy a fejlesztést ösztönözzék, de a strand nemhogy előrébb lépett volna, az állaga jelentősen leromlott. Az eredeti szerződést aztán egy később, a szexbotránya miatt távozó Borkai Zsolt polgármestersége alatti megoldással megcsavarták: a befizetett bérleti díjat rendre visszaigényelte az üzemeltető, hogy abból fejlesztéseket finanszírozzon, ami az ugytudjuk.hu szerint inkább állagmegóvásra ment el, ráadásul eredetileg azt nem is az önkormányzat pénzén kellett volna végrehajtania a bérlőnek.

Az eredeti 2020-as győri költségvetésben úgy nézett ki, csak 5 millió jut idén a fürdőnek, vagyis az új polgármester, a szintén fideszes Dézsi Csaba András szakítani akarhatott a korábbi visszaosztási gyakorlattal. Később már ez 35 millió forintra emelkedett, most pedig a módosítás után a Rába Quelle mégis 73 milliót kap. Az elmúlt években nagyjából mindig ekkora összeg csorgott a fürdőhöz a várostól, de nem csak a bérleti díj visszafizetésén keresztül, hanem a város vásárolt termálbérletet az időseknek, rászorulóknak, ami így pluszba húzta a társaságot. Most a létesítmény a járvány miatt másodjára is bezárt, nem is volt bérlet a helyieknek, de az összeget mégis megkapja a strand.

A polgármester a lappal azt közölte, az új, plusz 38 millió forintos tétel az előző évi maradványösszeg, de ez a 73 millió forintos összeg csak a felújítási keret, hogy ebből mennyi megy felújításra, az közgyűlési döntés.

HOZZÁSZÓLÁSOK