Forint, euró vagy svájci frank alapú reorganizációs hitel felvételét is lehetővé tennék az adósságrendezési eljárás (csődeljárás) alá került önkormányzatoknak, ha a parlament elfogadja Kósa Lajos fideszes és Habis László kereszténydemokrata képviselők indítványaként benyújtott törvénymódosítást. A debreceni és az egri polgármester a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényt módosítaná, amely az elfogadását követő napon lépne hatályba, és a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kellene.

A hitel kamattörlesztésére a központi költségvetés kamatmentes támogatást nyújt, legfeljebb a törvény végrehajtási rendeletében meghatározandó referenciakamat plusz 2 százalékos mértékig. A kamattámogatást a reorganizációs hitel teljes visszafizetését követően kellene visszatérítenie az önkormányzatnak. A támogatást már az egyezségi javaslat és a reorganizációs program tervezetének elkészítésekor igényelhetné az önkormányzat (azaz az adósságrendezési eljárást felügyelő, bíróság által kijelölt pénzügyi gondnok) - erről az önkormányzatokért felelős miniszter 5 napon belül döntene. Az indítványt benyújtó képviselők szerint a kamattámogatás azért szükséges, hogy létrejöjjön az egyezség a hitelezőkkel és ne osszák fel az önkormányzat vagyonát. A támogatást eddig utólag lehetett igényelni az esedékes kamattörlesztés azon részére, amelyet az önkormányzat saját forrásból nem tudott kifizetni; a támogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat plusz 1 százalékos mértékig terjedt. A kamattámogatás forintban jár, árfolyamát a végrehajtási rendeletben rögzítenék.

Restrukturálhatják a hiteleket

Fontos változás, hogy az adósságrendezési eljárás elindulásával nem csak a szállítói tartozások, hanem a banki követelések is lejárttá válnának, akkor is, ha ezeket rendben törlesztette az önkormányzat. Ezek is a reorganizációs hitel részévé válnak. (A törvénymódosítás indoklása szerint az önkormányzatok adósságállományának 50 százaléka devizában keletkezett, ezért az árfolyamveszteség elkerülése érdekében teszik lehetővé a reorganizációs hitel euróban és svájci frankban történő felvételét is.)

A jogszabály-módosítással a képviselő-testületi vagy közgyűlési döntéshozatalt is erősítenék (estenként a polgármesterrel szemben), és számos könnyítést bevezetnének annak érdekében, hogy az önkormányzatok elkerüljék a vagyonuk hitelezők közti felosztásával történő adósságrendezést.

Támogatást is kaphatnak

Fontos változás lenne az is, hogy az adósságrendezési eljárás ideje alatt - ha annak feltételei biztosítottak - támogatás ítélhető és folyósítható az önkormányzatnak vagy költségvetési szervének. Kérelmük befogadható, ha a megpályázott támogatás felhasználása az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódik, vagy "uniós forrásból megvalósuló beruházással összefüggésben keletkező károk elkerülése érdekében szükséges" - áll a törvénymódosításban.

Mi vonható be az adósságrendezésbe?

A kötelező önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó ingó- és ingatlanvagyon, valamint az államtól az önkormányzatnak átadott lakáscélú ingatlanok mellett nem lesznek bevonhatók az adósságrendezésbe azok az ingatlanok sem, amelyekben a helyhatóság olyan feladatot lát el, amelyhez az Országgyűlés állami normatív támogatást, hozzájárulást állapít meg. Az önkormányzatnál vagy költségvetési szervénél lévő pénzeszközök sem vonhatók  el, amelyek felett nem ő rendelkezik, például az önkormányzati társulások és a helyi kisebbségi önkormányzatok bevételei és pénzei, vagy a helyhatóság és szerve gesztorsága mellett pályázaton elnyert, fejlesztési, működési források önerő és támogatásrésze.

Az önkormányzati feladatellátáshoz nem kapcsolódó, forgalomképes vagyonelemek, valamint a saját bevételek vonhatók be az adósságrendezésbe.

Adósságrendezési eljárást csak a képviselőtestület vagy a közgyűlés döntésével lehetne kezdeményezni (vagy a hitelezőnek) a bíróságon. Törlik a jogszabályból a csődeljárás kötelező kezdeményezését - eddig a 90 napos tartozás, vagy a jogerős, végrehajtható fizetési kötelezettség 30 napot meghaladó fennállása esetén kötelező volt a polgármesternek - a képviselőtestület döntésétől függetlenül - adósságrendezési eljárást kezdeményezni.

Enyhülnek a szabályok

A csődeljárás alatt lehetővé tennék a cégalapítását vagy a tulajdonrész-szerzést az önkormányzatnak, feltéve, ha az a reorganizációs tervnek megfelelően létesített és működő, az önkormányzati feladat ellátását végző nonprofit gazdasági társaság.

A képviselőtestület számára 60 nap helyett 90 nap áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy elkészítse a válságköltségvetést.

Az adósságrendezési eljárás alatt az önkormányzat hirdetmény közzététele nélküli (nem nyilvános) közbeszerzési eljárásokat bonyolíthat le, és mellőzheti az államháztartásról szóló törvény költségvetési szervek átalakítására, megszüntetésére vonatkozó szabályait, hogy a nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó, a válságköltségvetésből nem finanszírozható szerveit átalakítsa, megszüntesse.