Hiteltartozások gátolják a megtakarításokat

A hiteltartozások megnövekedett terhei akadályozzák a lakossági megtakarítások gyarapítását a közép-európai régióban, de még a fejlettebb nyugat-európai országokban is.
NAPI, 2009. július 31. péntek, 13:54

A magyar lakosság csaknem 60 százaléka egyetlen fillért sem tud megtakarításra fordítani egy átlagos évben. Romániában és Lengyelországban ez az arány még rosszabb: 70 százalék fölötti. A cseheknél viszont - hasonlóan a fejlett nyugat-európai országokhoz - ez az arány 30 százalék alatt marad - derül ki az Aviva Életbiztosító által az idei évben készített nemzetközi kutatásból, amely 11 európai országot, köztük a közép-európai régió több országát is vizsgálja, reprezentatív mintavétellel.

Akik megengedhetik, hogy félretegyenek, azok között Magyarországon kiugróan magas, 80 százalék közeli azok aránya, akik a jelenleginél többet már nem tudnak megtakarítani. Az eladósodottság oly mértékű, hogy a tárgyalt közép-európai országokban a lakosság több mint fele, míg Olaszországban és Franciaországban valamivel kevesebb, mint 50 százaléka nem rendelkezik elegendő megtakarítással egy váratlan esemény elhárítására.

Az okok között a már meglévő kölcsönök anyagi terhe előkelő helyen áll. Magyarországon, Csehországban és Romániában a megkérdezettek negyede hivatkozik erre, míg Franciaországban és Olaszországban is közel egyötödük említi a korábban felvett hiteleket. Ezzel összhangban az összes vizsgált országban a lakosság 50 vagy e feletti százaléka tartja túl magasnak jelenlegi tartozásának összegét.

Azok között, akik mégis meg tudnak takarítani, Magyarországon 53 százalék véli úgy, hogy pénzét bankban vagy különböző befektetésekben érdemes tartania. Ez egybecseng a fejlett országok lakosságának véleményével: Olaszországban 51, Franciaországban 69 százalék adta ugyanezt a választ. Romániában azonban még mindig jelentős lehet a párnacihában tartott készpénz-mennyiség - vagy a pénzintézetek iránti bizalmatlanság -,hiszen csak 36 százalék választaná a bankokat a megtakarításai során, míg Lengyelországban és Csehországban ötven százalék közeli ez az arány.

A lakosság mindenütt óvatos a befektetési lehetőségek mérlegelése során, vigyáz már megszerzett vagyonára. Kivétel nélkül minden vizsgált országban a garantált hozamot jelölték meg az első helyen, mint a legfontosabb szempontot a pénz fialtatásánál, a második helyen az alacsonyabb, de biztonságosabb megtérülést hozó kamatláb szerepelt.

A befektetésekkel elsősorban jelenlegi jövedelmüket szeretnék kiegészíteni az emberek, a második helyen szerepel az összes vizsgált országban a középtávú, 5 éves befektetési időtáv. Jellemző, hogy hosszabb távban a lakosság csak kis százaléka gondolkodik, főleg a két nyugat-európai országban, ahol 10 százalék fölötti az arány. Ez nyilván az eltérő jövedelemszintek és anyagi lehetőségek függvényében alakult így.

A költési szokásokat is vizsgálta az Aviva kutatása: feltették azt a kérdést, hogy mire költenének az emberek, ha hirtelen éves jövedelmük háromszorosához jutnának. A közép-európai régió vizsgált országaiban az első három hely egyikén a lakásfelújítás áll. Magyarországon és Romániában az első helyen a barátokkal és családdal való megosztás szerepel, míg a csehek és a lengyelek a nyaralást is előre sorolták. Ezzel szemben Franciaországban és Olaszországban a hosszú távú megtakarítás és a meglévő tartozások mérséklése áll a válaszok fókuszában. Egyedül a lengyel válaszadók mondták nagyobb számban (17 százalék), hogy saját vállalkozásba kezdenének.

HOZZÁSZÓLÁSOK