A Napi Gazdaság cikke

A fogyasztás visszaesésébe szürkültek az év végi kiskereskedelmi leárazások. Tavaly télen a láncok kommunikációja jóval erősebb volt, mint most, a vásárlók is komolyabb érdeklődést mutattak az akciók iránt - tekintettel arra, hogy a megszorítások már 2007 végén megfontoltabb költekezés felé terelték a fogyasztókat, a háztartások beszerzéseinek jelentős része átcsúszott a 2008-as év eleji leértékelési időszakra. Ennek köszönhetően 2008 eleje nem mutatott katasztrofális számokat a kiskereskedelemben, sőt optimizmusra adott okot. Idén a kereskedők és a beszállítók közel sem optimisták, sőt a helyzet néhol kifejezetten rossz, bár névvel és címmel senki sem meri vállalni a cégeknél a valós helyzet elemzését. Tény, hogy a 30-40 milliárd forint forgalmat felmutató vállalkozásoknál (kereskedelmi láncoknál) 50-100 fős elbocsátásokra lehet számítani, emellett egész évre ezres nagyságrendben várható a kis- és mikrovállalkozások megszűnése. Az elemzők szerint ez most sokkal inkább foglalkoztatja a kiskereskedelmben dolgozókat (és a fogyasztókat), mint az év eleji árleszállítások.

Az idei január-februári akciók nagy része egyébként kifutott, az üzletekben megjelentek az új kollekciók, illetve az új készletek. Bár a forint árfolyama elszállt, ez az árakon kevésbé látszik. A tőkeerős kereskedelmi láncok inkább lenyelik az árfolyam-különbözetet, mintsem a gyenge forint miatt további 5-10 százalékkal emeljenek a fogyasztói árakon. Az új árcédulák amúgy is követik az inflációt.

A lapunk által megkérdezett kereskedelmi láncok többsége azt állítja, hozza az elvárt forgalmi szintet - hozzátéve, az elvárások sokkal gyengébbek, mint tavaly ilyenkor voltak. Ezzel szemben néhány beszállító úgy véli, valami nem stimmel, mert nekik nem sikerül hozni a szintet. Az elemzők szerint logikusan igyekeznek néhányan a valóságosnál szebbre festeni a képet.

Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója szerint a fogyasztás visszaesése olyan kereskedelmi szegmenseket fagyaszt be, mint a tartós fogyasztási cikkeké. Nem jellemző a magyar vevőre, hogy ilyen termékeken spórolna, vagyis ha nincs elég pénze a minőségi termékre, inkább kivár. Az élelmiszer-kereskedelemben sem lát nagyobb spórolási szándékot, így ez a piac relatíve előnyt élvez a többivel szemben. Ebben a szegmensben nagyjából 5 százalékos visszaesést vár 2009-ben, amiben nagyrészt az is szerepet játszik, hogy jelentős árcsökkenésen megy keresztül az élelmiszerpiac. Aki eddig megtehette, hogy magas minőséget vásároljon, az ezután is megteszi - véli Kozák Ákos -, aki pedig korábban sem engedhette meg magának, az legfeljebb most az olcsót veszi meg, de a mennyiségből biztosan nem enged.

Ezt támasztja alá a Tesco kommunikációs vezetőjének állítása is: a mennyiségi értékesítésben nem mutatkozott visszaesés - mondta el lapunknak Hackl Mónika -, a fogyasztói márkaválasztás mutat némi átrendeződést. A Tesco saját márkás termékei kerültek előtérbe, amelyekről sok esetben pontosan tudja a fogyasztó, hogy mely cég gyártja és az eltérő csomagolás gyakorlatilag az "eredetivel" megegyező terméket rejt.

Hasonló a helyzet az elektronikai termékek kereskedelmében is: az Electro World szerint a vásárlói réteg élesen kettévált. Egy részük érezhetően árérzékenyebb lett, s ahol választási lehetőség van, az olcsóbb termékek felé orientálódik, ám továbbra is létezik az a vásárlói réteg, amely tudatosan készül a vásárlásra, nyitott a magasabb funkcionalitású készülékre és meg is tudja, illetve akarja vásárolni. A mobiltelefonoknál várható volt egy megtorpanás, de a végletek itt is megfigyelhetőek: ha jó ajánlatot (árat) kínál az áruház egy középkategóriás termékre, az nagyon népszerű és még mindig hamar elfogy. A másik véglet itt is azon vásárlók köre, akik mindig az új kiadásokat, a magasabb tudású termékeket keresik.