Nem elég megújulókra váltani

Nem abban merül ki a fenntarthatóság, hogy valaki megújuló energiára állítja át a céget, ez egy szemléletváltás is - mondta el előadásában Ifj. Chikán Attila, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója a Napi.hu Zöldgazdaság 2020 című videokonferenciáján.
Szabó Dániel, 2020. november 20. péntek, 13:13
Fotó: Napi.hu - Az Alteo nagykőrősi napelemrétje.

A fenntarthatósági minősítési rendszereknek általában közel 20 szempontja van, ebből választottuk ki, hogy Magyarországon mi a releváns.

Benne van a klímaváltozás, amelynél a magyar vállalatoknak a legtöbb mozgástere van, de olyan kapcsolódási területek vannak, mint a foglalkoztatás, a fenntartható életmód, valamint a vízhasznosítás. Ha el akar indulni egy vállalat ezen az úton, akkor úgy tudja versenyképesen megtenni, ha ezeket minden téren figyelembe véve működik - ismertette ifj. Chikán Attila, hogy pontosan miért is nem merül ki a zöldenergiás váltásban egy cég életében ez a változás.

Az Alteo vezetője ennek kapcsán arról is beszélt, hogy nemcsak a vállalatok, de a háztartások is el tudnak gondolkodni azon, hogyan lépnek erre az útra. Ott van a megújuló energia, amely már lakossági szinten is elérhető - ez kulcselem, de nem az egyetlen. Számít a környezeti hatása egy cégnek, de kihat a foglalkoztatáspolitikára, a fenntartható életmód támogatására is. A szakértő szerint az elmúlt időszakban az embereknek is egyre fontosabb lett ez az eszme, ami kihat a vállalati döntésekre is, miközben segítik a folyamatot szupranacionális és nemzeti szintű támogatási politikák is: itthon ilyen a Nemzeti Energiastratégia, nemzetközi szinten pedig az uniós szabályozások, forráselosztások.

Sokat változat a megújulók világa

A dekarbonizációnak súlyos fejlesztési költsége van, amit régen állami szinten jobban támogattak, de a megújulók versenyképessége az elmúlt évtizedben tízszer jobb lett, maga a technológia például olcsóbb lett. Viszont most a költségoldalon más tényezőkkel is számolni kell ifj. Chikán Attila szerint: az időjárási változó miatti kiadásokat, terheket eddig a rendszer maga állta, hogy így támogassa a megújulók térnyerését, mostanra viszont már ezt a termelőkre hárítják: ha ennyit tudnak termelni, akkor állják is a rendszerüzemeltetési kiadásokat is, amit ők okoznak ki.

"Változás, hogy 15-20 éve szinte kockásfüzetben írták, hogy a megújulók milyen szinten járulnak az energiamixhez, most pedig már percenként lehet változtatni a termelésoptimalizációt. Ez az energiatermelés demokratizációjával és decentralizációjával is jár" - jellemezte a rendszer fejlődését a szakértő.

Már a piac is támogatja a váltást

Iparág független kritériumként megjelent a fogyasztói tudatosság és az ESG-szempontok terjedése. A finanszírozók például egyre inkább figyelembe veszik, hogy a fenntarthatóság milyen fontos egy vállalat cselekedeteiben. "Aki ebben élen járó tud lenni, az egyre inkább a fogyasztók, és a piac szemében is így fog megjelenni" - mondta el ifj. Chikán Attila.

Az Alteo elnök-vezérigazgatója szerint nagyon sokan azt hiszik, hogy ez a fogalom kimerül a dekarbonizációban, de fontos a folyamat társadalmi lába, valamint egy pénzügyi gazdasági szempont is érvényesül: nem lehet valami fenntartható, ha folyamatosan pénzt kell bele tömni. A hármas szempontrendszer energiatermelői oldalról csak akkor működhet, ha az energiaellátás biztonságát is fenntartja.

Egy vállalatnak sok oka lehet a kockázatok mellett is, hogy erre az útra lépjen. A cégeknél van egy erős marketing szempont: mutassuk meg, hogy környezetbarátok vagyunk, mert az jól néz ki. Viszont ezt mára a fogyasztók már "nem igazán eszik meg, tehát csak mutatni, de nem csinálni, már nem elég" - vélekedett a szakértő.

A marketingszemlélet mellé jött egy gazdasági vonal is, aminek a lényege az, hogy látszódjon a megtérülés is. "Iteráció indult: tetsszen a fogyasztóknak, ne rontsa az ellátásbiztonságot és térüljön meg!" - ez már egy stratégiai megközelítés, amiben ténylegesen megjelenik a fenntarthatóság.

Nagyon sok olyan iparág van a szakértő szerint, ahol a fogyasztói döntésekben megjelenik a zöld gondolkodásmód, erre példa lehet az autóipar, de akár a gyorséttermek is, ahol kifejezett versenyelőnyt jelent a hiteles fenntarthatósági stratégia. Ha van egy vállalat, amelyik erre tényleg nyitott, akkor az energiaszektor segíteni tudja a közös tervezést, kigondolni, hogy mi is lesz a vállalatnak jó. "Van olyan svéd papíralapú vállalat, amelyik ha nyit egy új gyárat, akkor csinál egy megújuló erőművet. Egy másik irány, hogy a termeléséhez épít egy zöldenergiás termelőt" - hozott példákat ifj. Chikán Attila.

Ilyenkor szükség van a logikus gondolkodás is: Budapest belvárosában nem mindenképp lehet csak arra külön vásárolni egy telket, hogy ott naperőművet építsünk, hanem azt kellett megvizsgálni, hogy mennyi hasznosítható terület van a cég telephelyén, a többi kapacitásigényt egy külső helyszínre kellett telepíteni, ami dedikáltan fogyasztásarányosan táplál be - említett egy példát a szakember, amikor egy budapesti autószalon és szerviz fenntarthatósági stratégiáját dolgozták ki.

Ezekből a példákból az Atleo Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint, jól látszik, hogy ez egy komplex folyamat, de megéri vállalni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megalodon, 2020.11.21 08:25

A föld már a 60.-as években átesett a kritikus ponton azaz beindította azt a saját magát gerjesztő reakciót ami a nagy leolvadáshoz felmelegedéshez kell, vagyis ha azután már zéró emissziió lett volna akkor is beindul az a folyamat ami alapján 2500 ra 2,5 m tengerszint emelkedás következik be, ha semmi nem változik akkor meg addigra 3 méterrel emelkedne..

Tehát elkéstünk, too late, a folyamat valamelyest lassítható, helyette a változást kellene tudomásul venni és arra felkészülni azaz az évszázad végére a + 5 c fokos hőmérséklet emelkedésre ismertebb nevén a pokolra !!!

Érthetőbben ha a fehér jég elolvad akkor a kék tenger a helyén több hőt fogf elnyelni, ha a tenger átmeleszik akkor az alján lévő metánhidrát (metánjég) kiolvad és kiengedi a metánt ami a legüvegházszerübb gáz, ha a permafrost kiolvad szintán kiszabadul a rothadó cuccból a metán és a co0 stb stb... tehát jön a nagy leolvadás.

H az antarktiszi jégoolvadás beindul akkor nemcsak a víz megy bele a tengerbe hanem a jég súlya kevésbé nyomja majd le a kontinenst az jön majd fel egyre feljebb és tovább emeli a tengerszintet szb stb... ezek ma már megállíthatatlan folyamatok amelyek idővel egy teljes leolvadásig vezetnek, volt is már ilyen pár százmillió éve, akkor erdők borították az anktartiszt és dinók legelésztek rajta (nyáron persze, kb mint most a macik Alaszkában)
stb stb.. az olajat is addig égetik majd amig ki nem fogy max mi járunk majd elemes autóval a 3.-ik világ meg a levedlett benzinesekkel...

Ja és ahogy amerika élt úgy akar majd élni a kínai,indiai, afrikai és más népek azaz fenntartahtatlanul..

Ehhez képest a "zöld" ipar az egy lufi amit most fujnak fel a tőzdéken , majd ki fof durranni , most ez lett a divatipar..
20 év múlva meg már a túlélélésre játszó cégek fognak menni, az alkalmazkodás lesz a játék lényege legyen vized, kajád, hőszigetelt házad, fegyvered stb stb...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

totyika, 2020.11.20 19:04

A volt rektor úr mondta ezt volna el,amikor az első Orbánc kormány idején még miniszter volt - néhány hónapig.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html