Így alakulhat az újabb kötelező teher Magyarországon

A kötelező kamarai tagság jöhet, de a kvótarendszer nem – csütörtökön tartotta küldöttgyűlését a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK).
MTI, Napi.hu, 2014. május 22. csütörtök, 16:31
Fotó: Stockfresh

Az egyeztetésen szó volt arról az MKIK jövő heti küldöttgyűlésén napirendi pontként szereplő elnökségi javaslatról, melynek értelmében kötelezővé válna a kamarai tagság, és arányaiban csökkenne a kis- és középvállalkozások súlya a kamarák döntési mechanizmusában. A közgyűlés álláspontja szerint a kötelező kamarai tagság bevezetését csak oly módon szabad megtenni, ha az a vállalkozások számára többletköltséggel nem, de többletjogosítványokkal jár.

A BKIK küldöttei ugyanakkor nem támogatták a kamarai működés centralizálására irányuló elképzeléseket, mivel úgy vélték, hogy továbbra is meg kell hagyni a területi kamarák önállóságát és a kamarai rendszer alulról szerveződését. Éppen ezért a BKIK küldöttei számára elfogadhatatlan az a terv is, amely egyfajta kvótarendszer bevezetésével a nagyvállalatokat, multinacionális cégeket hozná kedvezőbb helyzetbe a kamarákon belül - olvasható a szervezet közleményében, mely szerint a küldöttek ragaszkodnak az "egy tag, egy szavazat" elv korlátok nélküli fenntartásához.

Szijjártó: 12 ezer exportképes kkv kell

A kormány tervei szerint szétválasztják az exportfejlesztési és a befektetés-ösztönzési funkciókat - jelentette be a küldöttgyűlésen Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára . A tervek szerint minden exportfejlesztési feladat és felelősség a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-hez kerülne, és létrejönne egy befektetési ügynökség a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) alapján. A külgazdasági szakdiplomácia hálózat pedig az egységes külügyi és külgazdasági rendszerbe kerül.

Létrejön a külgazdasági és külügyi minisztérium, amely a külügyi és külgazdasági irányítás egységét foglalja magában, és a külpolitika minden tettét a külgazdasági céloknak, szemléletnek kell áthatnia - tette hozzá az államtitkár. Szijjártó az export húzóágazati közé sorolta a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a mérnöki szolgáltatásokat és az informatikát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar kivitel túlságosan függ a multicégektől, ezért növelni kell az exportképes hazai kkv-k számát. Cél, hogy 12 ezer exportképes kkv-jöjjön létre 2018-ra, ezzel egészséges arány alakul ki - mondta a politikus.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

libamaj, 2014.05.22 22:02

Szijjártó: cél,hogy 12000 kkv jöjjön létre ami exportképes.Magyarország nagy esze. Először stabil gazdasági háttérrel rendelkező kkv kellenének. Aztán majd megtalálják azok az export pontokat ahol próbálkozhatnak. Amíg szívjátok a kkv vérét addig miért beszélsz hülyeséget.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RonaGyuri, 2014.05.22 16:46

újabb és újabb gittegyletek a csókosoknak!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html