A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Alapvető változásokra van szükség rövid és hosszú távon is, hogy a közraktári piacon visszatérjen a szereplők közti bizalom, és újra a 2007 előtti mértékű lehessen a finanszírozás aránya - mondta Csorba Zoltán, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője a Bankszövetség közraktári munkacsoportjának képviseletében egy háttérbeszélgetésen.

Adott évi termésmennyiségtől és árszinttől függően átlagosan 300-500 millió forint értékű a magyar gabonapiac forgalma. A terményfinanszírozás a 2007-2008-as gabonapiaci árrobbanás előtt elérte a 200 milliárd forintot, azt követően azonban drasztikusan esett, 2009-ben a mintegy 30-40 százalékos hitelkihelyezés-csökkenés után már csak évi 160 millió forint volt. Több pénzintézet is kiszállt a közraktárjegyes hitelezésből - jelenleg a takarékszövetkezetek mellett csak négy-öt nagyobb bank folytat ilyet -, emellett a Közraktári Felügyelet két közraktár engedélyét is visszavonta az idén.

Az első három negyedévben 414 ezer tonna búzát közraktároztak, az egyéb tárolt termékekkel együtt a kibocsátott közraktárjegyek értéke 52,4 milliárd forint volt, a 2009 azonos időszakában kibocsátottnak mindössze 53 százaléka - mondta Kasolyné Kriskó Mária, a felügyelet vezetője. A végleges érték változhat, mivel a kukorica betakarítása még tart. A terményfinanszírozási ügyletek idei csökkenésének hátterében több ok áll: kisebb az árualap, és ami van, azt jelenleg is kedvező áron lehet értékesíteni, és mivel a termelők inkább az árak korrekciójára számítanak, igyekeznek mielőbb túladni rajta.

A bankok is szigorúbban ítélik meg a finanszírozási feltételeket - átlagosan 70-80 százalékos terményértéket hiteleznek -, és egyáltalán nem biztos, hogy valamennyi kibocsátott közraktárjegyre adnak kölcsönt is. Több az egyénre szabott konstrukció, és szinte teljesen forintalapú a hitelezés - mondta Takáts Zsolt, a Raiffeisen kereskedelemfinanszírozási csoportfelügyelője. Szigorodott a közraktári áruellenőrzés gyakorlata is: létrehoztak egy elektronikus adatbázist, továbbá egyre többször elektronikus biztonsági rendszerekkel figyelik, védik a művi közraktárakban zárolt árut.

A közraktári piac normalizálásához a bankok szerint szükség lenne a közraktári mellett például a büntető törvénykönyv és a számviteli törvény módosítására, továbbá a birtokvédelem újragondolására is. Be kellene vezetni a közraktári jegykibocsátási korlátot, valamint szükség lenne a közraktárak esetében is a céltartalékképzés bevezetésére, illetve a felelősségbiztosítás rendezésére. Jelenleg két olyan biztosító van Magyarországon, amely finanszírozni tudná a közraktári ügyletek volumenét, ám a túlzott kockázatok, illetve a piac mértéke miatt nem vállalják még a viszontbiztosítási konstrukció kidolgozását sem - mondta Csorba Zoltán.