Itt a meglepetés: nem emelnek árat a bankok?

A lakossági üzletágban csak az infláció mértékével drágíthatnak díjaikon a bankok, ezért logikusnak tűnik, hogy a vállalati üzletágban kompenzálnak a pénzintézetek. Ám meglepő módon, a válság elején alkalmazotthoz képest most alig található áremelés.
B. Varga Judit, 2011. április 29. péntek, 06:40

Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A lakossági üzletágban a magatartási kódex előírásai miatt csak minimális (az inflációval arányos) mértékben emelhetik díjaikat a bankok. A vállalati ügyfélkörben nincs érvényben ilyen korlátozás, ezért logikusnak tűnt, hogy a magánszemélyeknél felépített gátak miatti jövedelemcsökkenést ebben az üzletágban akarnák behozni. Az egészen kicsi cégeknél azonban ez nem érvényesült. A válság elején alkalmazotthoz képest most meglepő módon alig találtunk áremelést.

A CIB-nél a számlavezetési díj nem változott, és a Mikro, valamint a Bázis csomagnál is csak igen csekély mértékben − átlagosan fél ezrelékkel, illetve a minimumdíjat ötven forinttal − drágították az átutalásokat. A bank bevezetett viszont egy új, a Bázis és a Mikro közötti díjtételű megoldást. A Budapest Bank azonban alapvetően átalakította számlakínálatát. A régebbi elnevezések közül alig találunk meg valamit. A névváltás (amit nevezhetnék akár a kínálat bővítésének is, hiszen most igen sokféle megoldást kínálnak) azonban itt sem járt szignifikáns tehernövekedéssel az ügyfelek számára − legalábbis az átutalási jutalékoknál. A havidíjak viszont jelentősen nőttek. Mivel azonban ezekhez több (havi 3−36 darabig terjedő) díjtalan átutalást, sőt készpénzfelvételt is "hozzácsomagoltak", az előbbi trend itt is megállapítható. Ráadásul az E-csomag az elmúlt két év alatt semmit sem változott. Hasonló a helyzet az Ersténél. Ebben az időszakban a Premier és az elektronikus csomag díjai egy forinttal sem emelkedtek.

A K&H Start számlavezetési díja éppen most júniustól emelkedik 420 forintra, életbiztosítással (ez a szolgáltatás két évvel ezelőtt még nem volt elterjedt) 820 forintra. A bankon kívüli elektronikus átutalási jutalék ezrelékes mértéke is nő − két ezrelékre. Az UniCreditnél csak az elektronikus csomag havidíja emelkedett, és ez is csak száz forinttal. A Volksbanknál a havidíj nem változott, a bankon belüli átutalási jutaléknál viszont arányos mértéket is alkalmaznak. A korábbi fix összeg helyett az elektronikus utalásnál ma 50 forinttal magasabb a minimumösszeg.

Kivételként csupán a Raiffeisent találtuk. Ott 2009 októberében megszüntették a Minimum és a Start elnevezésű számlacsomagot, ezek díja azonban kivezetéskor a nyolc hónappal korábbinál 8-9 százalékkal magasabb volt. Ezzel együtt sok rosszat erre a pénzintézetre sem lehet mondani, az új megoldások ára ugyanis elég kedvezőnek számíthat. Ezt támasztja alá az is, hogy korlátot is állítanak: az átalánydíjas számlacsomagokat a 750 millió forint éves nettó árbevételt el nem érő kis- és középvállalkozások vehetik igénybe.

A Nemzetgazdasági Minisztérium bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos intézkedései azonban elég erőteljesen érinthetik a bankokat. Amennyiben ugyanis a jövőben valóban egyetlen átutalással rendezhetnék a vállalkozók kötelezettségeiket az állam felé, azzal a cégek jól járnának, a hitelintézetek viszont jutaléktól esnének el. A legkisebb cégek számlájukat tipikusan csak az állami kötelezettségek rendezésére használják fel. Számításaink szerint így a konzervatív vállalkozások átutalási jutaléka havonta átlagosan 1500, az online lehetőségeket pedig ma is kihasználóké ennek felével mérséklődne. A másik oldalon persze a cégszámlákat vezető bankok ekkora összegtől esnének el. Ez pedig aligha marad majd hatástalan a díjakra.

Átutalási jutalékok
(forint)Bankon belülBankon kívül
Papír alapon150-600400-600

* jellemzőbb minimum értékek (ehhez még mindenütt 1-5 ezrelékes díj is társul)
Forrás: Napi-gyűjtés

HOZZÁSZÓLÁSOK