A Napi Gazdaság hétfői számának cikke


A Magyar Bankszövetség elnöke elfogadhatatlannak és több ponton az alkotmány szempontjából aggályosnak nevezte a Rogán Antal és Kósa Lajos fideszes képviselők által ismertetett javaslatokat. Erdei Tamás elnök szerint a lakáshitelesek megsegítését célzó nyolc pontról előzetesen egyáltalán nem egyeztettek a bankokkal. Amennyiben pedig a javaslatot ebben a formában bevezetnék, az hosszú távon veszélyeztetné az egész jelzálogintézmény hazai működését. Némely elképzelés felborítja azokat a jogi alapokat, amelyek jelenleg az ügyfelek és a pénzintézetek között fennállnak. Ha például az ügyfelek kérésére egyoldalúan és automatikusan meg lehetne hosszabbítani a jövőben a lakáshitelek futamidejét, az éppen olyan egyoldalú szerződésmódosításnak minősülne, mint a bankoknak már most is tiltott. Mint Erdei kiemelte: a magatartási kódex a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosításait már igen szűk mezsgyére szűkítette. Úgy véli, a hitelösszeg korlátozása (a "tiszta lap") komoly céltartalékképzést tenne szükségessé a bankok számára négyezer milliárd forintos lakossági hitelállomány mellett.


A kereskedelmi bankok egyelőre nem akarnak külön megszólalni az ügyben. Lapunk érdeklődésére azonban több hitelintézetnél is elmondták: az, hogy az aktuális piaci értéknél több nem követelhető az adóstól, tovább növeli a hitelezési veszteségeket. Ez többlettőkét igényel, amire a bankok pótlólagos tőkebevonás esetén az új hitelek árának emelésével reagálhatnak, illetve többlettőke hiánya esetén nemcsak a lakossági, hanem a vállalati hitelezés visszafogását kezdeményezhetik.


A késedelmi kamatok nagyságát jogszabály határozza meg, ez jelenleg hat százalék, azaz majdnem feleakkora, mint például az adóhivatal által alkalmazott büntető kamat (az a jegybanki alapkamat kétszerese). Egy 50 ezer forintos törlesztőrészletnél 30 napos késedelem esetén ez a teher nem éri el a 250 forintot, tehát az ügyfél szempontjából minimális a hatás, ugyanakkor ennek eltörlése tovább rombolja a fizetési morált. A fizető, de ezt késedelemmel tevő ügyfelek is megnövekedett kockázatot jelentenek a banknak, így ezután is többletcéltartalékot kell megképezni, ami előbb-utóbb beépül az árazásba.


A banki szakértők szerint az előtörlesztési díj eltörlése kifejezetten nem a fizetési nehézséggel küszködő ügyfeleket segíti, így nem is értik, miért keveredett az "adósmentő" kormányzati intézkedések közé. Egyúttal emlékeztettek arra, hogy az idén márciustól Magyarországon már az európai normáktól jóval szigorúbb és kiterjedtebb módon korlátozzák az előtörlesztési díjak nagyságát. Az egész csomag átgondoltságát az is megkérdőjelezi, hogy az utolsó pont szerint az intézkedések nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére. Erről pedig a jelenlegi szabályok alapján (például a teljes körű és kötelező pozitív adóslista híján) nem szerezhető információ.

Kósa Lajos teljesen természetesnek tartja, hogy a lakáshitelesek megsegítésével kapcsolatos nyolcpontos fideszes javaslatcsomag bejelentése után vita robbant ki, hiszen a Bankszövetség vezetőjét a bankárok választják, helyes, ha ő a bankárok érdekeit képviseli. A Fidesz ügyvezető alelnöke a párt pénteki választási kampánynyitó nagygyűlésén beszélt. Mint mondta, szokatlan, hogy a szocialisták is „magukévá tették” a Bankszövetség álláspontját, legalábbis úgy tűnik, „nem jutott még el az a felismerés a tudatukig, hogy a bankárkormány után az ország nem azt várja, hogy most akkor alakuljanak át bankárellenzékké”. Közölte, leülnek az érintettekkel tárgyalni, így a lakáshitelesek és a bankárok képviselőivel is.