Nincs béke a Zala megyei Szévízvölgyben: az új keletű természetvédelmi korlátozások elszenvedői az Orbán család bányavállalatának legújabb terjeszkedési akciójaként élik meg azokat a hatósági beavatkozásokat, amelyek kizárólag az Orbán Viktor kormányfőhöz közeli vállalkozásra nem vonatkoznak - írta a Népszabadság.

A Népszabadság kérdésére Szél Bernadett, az LMP társelnöke megerősítette, hogy az elmúlt napokban járt a területen: körbejárta az egykori lápot, beszélt az érintett tőzegkitermelő vállalkozások tulajdonosaival. Az Orbán család bányatelkét a látható adottságok alapján ökológiai értelemben semmi sem különbözteti meg a környező földektől, Orbánék Gánt Kő és Tőzeg Kft.-je által művelt tőzegbánya - 200 hektárnyi "nem láp" egy több ezer hektáros, egységes arculatú sásos-nádas-mocsaras terület közepén - nyilvánvalóan ugyanahhoz a vízrendszerhez tartozik, mint a környezete.

- Ha itt olyasmit csinálnak, ami árt az élőhelynek vagy az élővilágnak, akkor az ártalmak a bányatelek határain túlra is kinyúlnak. De ha a bányászatnak nincs káros ökológiai hatása, akkor nem világos, miért tiltja meg a hatóság mindenütt a bányászatot, kivéve az Orbán-bánya területét - érvelt a képviselő.

A képviselő úgy látja: az általa tapasztaltak felvetik az alapos gyanút, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem következetes a hasonló ügyek megítélésében, esetenként félrenéz ebben a valójában már a 90-es évek óta zajló folyamatban, amelynek során az Orbán-család sorra megszerzi a bányászatra használható földeket a térségben a korábbi tulajdonosoktól, jellemzően a piaci ár alatt - írta a napilap.

Orbánék szerezték meg a földeket

Arról, hogy milyen praktikákkal jutottak hozzá a területhez - jogszerűen, de a bennfentes információkkal visszaélve, a földtulajdonosokat kisemmizve, hektáronként néhány tízezer forintért felvásárolva a több millió forint értékű tőzeget rejtő földet -, a Népszabadság tényfeltáró riportban számolt be (A hahótiak esete a tőzeggel, Népszabadság, 1999. október 30.). Akkoriban Orbán Győzőnek, a miniszterelnök édesapjának személyes hatósági kapcsolatai biztosították a hátteret a bányaterületek megszerzéséhez - az illetékes bányakapitányság egyik vezetője átmenetileg "csendestárs" is volt a családi cégben. A helyzet mára a helyiek szerint annyiban módosult, hogy Orbánék immár a teljes államapparátus segítségére számíthatnak. A nagyjából másfél évtizede történtekre ma is emlékeznek: "A szüleim kaptak egy levelet a földhivataltól, hogy a mocsaras területen lévő kaszálójukat az állam elcserélte szántóra. Eleinte még örültek is - az csak később derült ki, hogy a rét a tőzeg miatt nagyjából tízszer annyit ért volna, mint a szántó" - mesélte a lapnak az egyik érintett család leszármazottja.

Helikopter-leszálló készülhet

Itt a területek értékét főként a bányászati jog adja: aki tudja, hogy megkapja az engedélyt, annak a föld sokat ér, aki viszont nem számíthat rá, hogy engedélyhez jut (vagy nem is tud róla, hogy tőzeg van a lába alatt), hajlandó olcsón is megválni a mocsaras részektől, vagy tudomásul venni a kisajátítást. A kibányászható tőzeg önmagában is sokmilliárdos érték, de legalább ugyanennyit érnek a későbbi ökoturisztikai, horgásztatási, vadásztatási lehetőségek. A kitermelt tőzeg helyén ugyanis tavak keletkeznek, a páratlan adottságú természeti környezet jelentős idegenforgalmi tartalékkal rendelkezik. Ennek ellenére az Orbán-bányát körülvevő földeken a hatóságok - éppen a Natura 2000-es védettségre hivatkozva - még a turizmus céljait szolgáló könnyűszerkezetes faházak (horgásztanyák) felállítását sem engedélyezik, az Orbán-családnak viszont nem kell ilyen korlátozásokkal bajlódnia: információink szerint a Gánt Kő és Tőzeg telephelye mellett jelenleg is földmunkálatok folynak, töltés épül (a munkások elmondása alapján egy helikopter leszállására alkalmas területet kell kialakítani), amiről a környezetvédelmi felügyelőség hivatalosan nem tud, és ami vélhetően nem a tőzegbányászat céljait szolgálja.

Adatokért, nagyításért kattintson az ábrára!

Kivétel a Gánt Kő és Tőzeg Kft.

Az állami közbeavatkozás ugyanakkor ellehetetleníti a környékbeli bányákat, így nemcsak a tőzeges területek, hanem az azokon álló kiszolgáló épületek, gépek, csomagolóüzemek is olcsón a bányászati jogosítványait egyedül megőrző cég, a Gánt Kő és Tőzeg birtokába kerülhetnek. Szél Bernadett szerint ez legalább akkora botrány lenne, mint a természetvédelmi jogszabályok önkényes hatósági értelmezése: "tőzegmutyi" - a trafikmutyi mintájára - a kormányfő családja érdekében. A képviselő szerint vizsgálatnak kell tisztáznia, milyen alapon kivételezett a nemzeti park a Gánt Kő és Tőzeg bányaterületével. Egyértelműen el kell dönteni, hogy a tőzegkitermelés itt árt-e a természetnek: ha igen, akkor az Orbán-bányát is be kell zárni, ugyanúgy, ahogyan a többit, a bezárt bányák tulajdonosait pedig kártalanítani kell, hiszen annak idején mindannyian jogszerűen, a szükséges engedélyek beszerzése után kezdték meg a munkát, beruháztak, embereket vettek fel stb. Amennyiben azonban bizonyítható, hogy nincs környezeti ártalom, akkor a többi bányavállalkozást is békén kell hagyni - ahogyan az állam az Orbán-bányával teszi - olvasható a mai Népszabadságban.