Kevesen ajánlják fel szerveiket

Az ÁSZ vizsgálata szerint szervezési és szabályozási hiányosságok mellett komoly problémát jelent a szervátültetésekkel kapcsolatban a donorok hiánya.
Leszák Tamás, 2010. szeptember 21. kedd, 12:31

A vese-, szív-, máj-, hasnyálmirigy- és tüdőátültetések együttes száma Magyarországon 2005 és 2009 között 389-ről 354-re csökkent - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatából.

Az Egészségügyi Alap transzplantációkra fordított éves kiadása a vizsgált időszakban 2,5 milliárd forintról 2,4 milliárdra csökkent - mondta Warwasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke a bemutató sajtótájékoztatón.

Az adatok alakulása a nemzetközi trendekkel ellentétess és hazánk további lemaradását vetíti előre a betegellátás e területén is.

Az ÁSZ vizsgálati eredményei szerint 2005 és 2009 között nem történt meg a szervtranszplantációs betegellátás helyzetének értékelése, illetve a bővítésre, fejleszztésre és korszerűsítésre vonatkozó koncepciót sem dolgozták ki.

Amennyiben Magyarország a 2008-as, egymillió lakosra jutó európai átlagos szervátültetési arány elérését tűzné ki célul, úgy évente több mint 60 százalékkal, 200 esettel kellene növelni a beavatkozások számát.

Ez a számvevőszék szerint a teljes transzplantációs lánc, illetve annak minden elemének felülvizsgálatát és korrekcióját igényelné.

Magyarországon egymillió lakosra vetítve 9,1 esettel marad el a vese-, 9,7-tel a máj-, 1,9-cel a szív- és egy esettel a hasnyálmirigy-átültetések száma.

Az EU transzplantációs átlag eléréséhez további 2,5 milliárd forint egészségbiztosítói forrásra, a humán erőforrás és az egészségügyi kapacitás bővítésére lenne szükség a jelentés szerint.

Az egyik legnagyobb hátráltató tényező, azaz a szervfelajánlások alacsony száma elsősorban nem pénzkérdés - tette hozzá Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóintézetének igazgatója.

A szakember szerint a pótló megoldások (mint a művese- vagy műszívkezelés) korántsem optimálisak az átültetésre váró betegek számára, akik transzplantáció nélkül rövid időn belül meghalnak.

Máj- vagy szívátültetéssel 15, vesetranszplantációval pedig átlagosan 8-10 évet nyernek a betegek.

A számvevőszék javaslatai szerint a szaktárcának akciótervet kell kidolgoznia az esetszám növelésére, folyamatos monitorozásra és elemzésre van szükség, illetve a transzplantációs centrumokat minőségi indikátorok alapján szükséges értékelni.

Az országosan egységes betegtájékoztatás és utógondozás kidolgozása mellett a beavatkozások alapdíjának tényleges költségeket szerint kell meghatározni az ÁSZ ajánlásai szerint.

HOZZÁSZÓLÁSOK