Ugyan az uniós csatlakozásunk és az NFT meghirdetése óta számos pályázatíró cég alakult, számos támogatott pályázatíró-képzés indult - elég csak a GKM multiplikátor programjára gondolni -, a vállalkozások továbbra is támogatásra és tanácsadásra szorulnak. Ma már azért is, mert a meghirdetett pályázatok számával együtt nő a pályázatkészítéssel, projektmenedzsmenttel foglalkozó cégek, vállalkozók száma is, egyre nehezebb a döntés, főleg a kisebb és valóban fejlesztésre, támogatásra szoruló, tanácsadót kereső vállalkozások esetében, de olykor a több száz millió forintos vagy milliárdos projektek lebonyolításánál is. Megesett már, hogy egy-egy milliárdos fejlesztési támogatás odaítéléséről hamarabb értesültek egyes tanácsadó cégek, mint a pályázat nyertese, és még a hivatalos értesítés előtt felajánlották szolgálataikat. Főképp alapszintű pályázási tanácsadásért keresnek fel minket a cégek, például hogy adjunk támpontokat, minek alapján ítéljék meg a leendő pályázatírójukat, továbbá megbízható pályázatkészítő, tanácsadó elérhetősége iránt érdeklődnek - mondja Hegedűs Ildikó, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ tanácsadási igazgatója. A cégeknek alaposan fel kellene mérniük, hogy a megbízásért mikor és mennyit fizetnének, sikerdíjas lesz-e a megbízás, és hogy milyen egyéb szolgáltatást ad még a pályázatíró a megbízásért vagy amellett fix díjért cserébe. Szerinte kifejezetten növelte a vállalkozások pályázási kedvét, hogy az NFT alatt - egy uniós támogatásból megvalósuló program keretében - ingyen állt az érdeklődők rendelkezésére az általuk minősített csaknem 600 tagú tanácsadó és pályázatíró hálózat. A kisebb cégek egyszerűen nem mernek tanácsadóhoz fordulni, ha piaci árat kell érte fizetni, mert sokszor nem tudhatják, mit kapnak a pénzükért. Nincs idejük az összes pályázati útmutatót végigböngészni, követni, hogyan változtatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a feltételeket, a könyvelők pedig nem feltétlenül alkalmasak erre - teszi hozzá az igazgató. Az ÚMFT-ben szintén lehet majd a szaktanácsadás támogatására pályázni, ebből azonban hiányolják az alapszintű tanácsadás dotálását. A pályázatíró kiválasztásában támpontot nyújthatnak a megyei iparkamarák vagy a helyi vállalkozásfejlesztési központok (hvk) is: mindkét szervezet ismeri a helyi pályázatkészítőket, illetve azok tudását, felkészültségét, referenciáit. A kamaráknál a tagok többnyire ingyen vehetik igénybe a pályázati tanácsadást, de minimális ellenszolgáltatásért a nem tag vállalkozásokat is segítik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) minősített pályázatírói listát is készített - ezen jelenleg hozzávetőleg 50 pályázatíró szerepel. Alaposan ellenőrzik, mely cégeket ajánlják az érdeklődőknek. A minősítő bizottságban az NFÜ szakembere is részt vett. Most azonban, a kormányátalakítás idejére felfüggesztették a munkát és az újabb vállalkozások minősítését - mondta Kompaktor Emília, az MKIK közgazdasági igazgatója. Mielőtt valaki fölkerülne a listára, ellenőrzik a referenciáit és az elmúlt években nyújtott teljesítményét. A cégek gyakran keresik meg a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségét (Pátosz) is, megbízható pályázatírót keresve. Ilyenkor a tagokhoz továbbítják a felkérést. A jelentkezők listáját kapják meg a pályázatírót keresők - mondta Maróczi Imre, a Pátosz elnöke.