A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A hozzájárulás, bár adók módjára behajtható, nem számít adónak, 90 százalékban a termelők, mintegy 10 százalékban az önkormányzatok fizetik a vízitársulásoknak az állami tulajdonú, de a társulások kezelésében lévő belvízvédelmi létesítmények fenntartása és működtetése fejében.

Ugyanakkor az eredeti elgondolás szerint a termelőknek, az önkormányzatoknak és az államnak egyenlő mértékben kellene a hozzájárulást fizetni.

A jelenlegi helyzetben ugyanakkor az évi nagyjából 6 milliárd forintra tehető összeg lényegében véve ablakon kidobott pénz, mivel nincs egységes, tervszerű koordinált belvízvédelmi terv és munka. Helyileg változó intenzitású erőfeszítések vannak, aminek eredményeit egy-egy kevésbé tőkeerős, de veszélyeztetett helyen lévő önkormányzat és az állami hozzájárulás hiánya vagy kiszámíthatatlansága miatt akár semmissé is teheti a mostanihoz hasonló időjárás. Sok helyütt ugyanis a meglévő állami védelmi főművek sincsenek kellően karbantartva.

Ha azonban a hozzájárulást eltörlik, akkor az államnak kell átvállalnia és állnia a belvízelvezető csatornák és védművek, szivattyútelepek és zsilipek fenntartásának költségeit, ami elérheti akár a 30 milliárd forintot is. Arról nem is beszélve, hogy a feleslegessé váló vízgazdálkodási társulatoknál dolgozók elveszthetik a munkájukat. Ugyanakkor vannak arra utaló nyilatkozatok, hogy az új kormány teljesen átalakítaná az árvízvédelmet és a közmunkaprogramok keretében lehetőséget látnak a belvízvédelmi rendszer rendbetételére is.

Félkatonai módon működő, hatékony vízügyet szeretne létrehozni Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára. A Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának nyilatkozva kijelentette: egyes feladatokat - például az árvízi védekezést - vissza kell venni az önkormányzatoktól, utóbbiaknál ugyanis sem ember, sem eszköz, sem pénz, sem szakértelem nincs erre a feladatra. "Olyan hadra fogható vízügy kell, amely megelőző munkálatokat végez, míg nincs árvíz. Ha meg jön az árvíz, akkor egy közel tízezer főből álló vízügyes csapatnak kell védekeznie" - közölte az államtitkár.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár pedig arról számolt be, hogy a két hete meghirdetett közmunkaprogram keretében már meg is kezdődött a dolgozók foglalkoztatása a tíz vízügyi igazgatóságnál. Az eredetileg meghirdetett kétezer helyett 2300 hátrányos helyzetű, rátos vagy tartós munkanélküli egyhavi foglalkoztatását támogatja a kormányzat az árvízi védekezés és helyreállítási munkák során, 251 településen.

A pluszdolgozókkal a program forrásigénye 261 millió forintra nőtt, de ezt a munkaerő-piaci alapból téríti a kabinet. Czomba szerint a jövőben érdemi munkát kell fordítani a megelőzésre is, adott esetben gátakat kell építeni és lehetőséget kell biztosítani azoknak az embereknek is érdemi munkára, akik most az önkormányzatoknál az Út a munkához program keretében nem értékteremtő munkával foglalkoznak.