A magyar háztartások az elkölthető jövedelmük 26 százalékát költik napi fogyasztási cikkekre, illetve élelmiszerre, míg a fejlettebb gazdaságokban ez 10-15 százalék körül alakul. A kép persze változó, hiszen ott, ahol sok hal és tenger gyümölcse kerül az asztalokra, ott nagyobb az élelmiszerre fordított részarány a jövedelemhez képest.

Az unióban a háztartások jövedelméből a legnagyobb arányban az energiára és a rezsire költenek, míg Magyarországon az élelmiszer és napi fogyasztási cikk áll az élén, úgy, hogy az energia ára lényegében nem marad el az uniós szinttől.

A meglepően nagy élelmiszer-ráfordítást az okozza, hogy a magyar fogyasztó jellemzően befelé forduló, otthon ülő típus, a kikapcsolódást és szórakozást igyekszik saját otthonában "elintézni", ráadásul az átlagkeresetek is alacsonyabbak az uniós szintnél, amely szintén növeli az arányt.

Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató ügyvezető igazgatója szerint a válság fokozta otthonülő kedvet, s ez a jelenség megfigyelhető Európában is: a GfK adatai szerint nőtt az alkoholfogyasztás, és emelkedett az FMCG termékekre való költés a jövedelem arányában.
 
A baj az, hogy a magyar jövedelmek arra nem elegendőek, hogy a fogyasztók rendszeresen költsenek az otthonevés-időtöltést helyettesítő programokra (étterem, színház, kultúra), így a vásárlásban, leginkább az élelmiszer-vásárlásban élik ki magukat.

Ennek köszönhető ugyanakkor, hogy a magyar márkahűség a válság előtt erőteljessé vált, a minőségi borértékesítés nőtt és az árak helyett a minőségi termékek vásárlása vált fontossá. Ez a fogyasztói magatartás a válság után erőteljesebben ütött vissza a kiskereskedelmi forgalomban. Tavaly 5 százalékkal zuhant a volumen index és nagyon úgy tűnik, idén is mínuszos lesz a kiskereskedelmi forgalom, bár néhány hónapja még stagnálást vártak az elemzők.

A GfK adatai szerint 0,5 százalékkal csökkent az év első felében a kiskerforgalom (nominálisan), ami ritka rossz teljesítmény. A háztartások fogyasztása a tavalyi 6,7 százalékos zuhanás után idén további 2,9 százalékkal csökken.

A kiskereskedelemi forgalom 2007 óta folyamatosan csökken és a jelenlegi volumen az ezredforduló utáni szinten van, vagyis 3 év alatt majd 10 évet vesztett. Ebben a két év válság vastagon szerepet játszik, továbbá a 2006-os megszorító intézkedések 2007-es hatása.

Az átalakuló fogyasztásnak alapvetően csak vesztes piaci szereplői vannak, hiszen az összes kiskereskedelmi csatorna komoly profitot vesztett. A zuhanásnak azonban vannak kisebb és nagyobb vesztesei. A GfK adatai szerint a hipermarketek rendre jól teljesítenek a mindent lehengerlő keménydiszkontokkal szemben. A tavalyi 22 százalékos piaci részesedésük idén már most 24 százalékra ugrott és az előrejelzések szerint év végéig 26 százalék lesz. A diszkont ezúttal stagnált a 14 százalékával, de év végére egy százalékot nyerhet. A vesztes most - meglepő módon - a szupermarket, hiszen tavalyi 21 százalékos részesedése az első félévben már 18 százalékra olvadt és év végére további egy százalékot veszthet. A kisboltlánc nyerőben van, 12 százalékról 16 százalékra ugrott a piaci részesedése, aminek az az oka, hogy a fogyasztók a spórolás (de nem az alacsony árak, hanem a vásárlási inger kiküszöbölése) érdekében a nagy alapterületű boltokból a lakóhely közeli kis boltokba mennek.