Az utolsó körben, a hivatalosan a koherenciazavarok kiküszöbölését szolgáló módosító indítványok közé Matolcsy György komoly, nem csak koherenciazavart okozó módosító indítványokat terjesztett elő a "devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvényhez", amelyet tegnap szentesített is az Országgyűlés.

Az 5842/25-ös módosító indítvány ugyanis az árfolyamgátról szóló törvénypontokat akként módosította, hogy visszaemelte a törvénybe azt a feltételt, amely szerint "a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan pénzügyi intézmény által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot, illetve pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingszerződés megkötésekor a lakóingatlan vételára nem haladta meg a 30 millió forintot."

Kapcsolódó

Ez annak köszönhető, hogy a miniszter által kiegészíteni kívánt eredeti 3. paragrafust egy az egyben beemelte az indítványba, kimondva, hogy a korábbi szöveg helyébe az idézett paragrafus szöveg lép. Ez ahelyett történt, hogy egy további, a pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozó ponttal egészítette volna ki a paragrafust.

Más jogi vélemények szerint ilyen esetben csak a módosító javaslatban aláhúzott rész - esetünkben az f. pont - módosul, ám azt több szakértő is elismerte, hogy a "kevesebb több" lett volna, azaz hasznosabb lett volna az a megoldás, amely kimondja, hogy a 3 paragrafus kiegészül az új ponttal.

Mint ismert, a Bankszövetség és a kormány között tavaly decemberben megkötött szerződés mostani módosítási folyamata épp azért indult meg, mert Rogán Antal önálló képviselői indítványban ennek a pontnak a megváltoztatását javasolta. A tárgyalásokon kialakult kompromisszum szerint a hitel összegét maximálták volna 20 millió forintban. Ezt tartalmazta Rogán Antal egyik elfogadott javaslata is. Miután azonban a koherenciazavart feloldó javaslatok elvben a "szabályos" módosító indítványok után kerülnek megszavazásra, ezért az utolsó pillanatban a javaslat elfogadásával a parlament felülírhatta a korábbi, Rogán-féle módosító szöveget. Aligha lehet ezt másként értelmezni, minthogy ismét kapkodás, nem megfelelő előkészítés történt.

A törvény végső formájában a 20 milliós hitelkorlát - az 5842/23-as módosító értelmében - egyértelműen csak a 90 napot meghaladó tartozással bíró devizahitelesekre vonatkozik - ott ugyanis egyértelmű a 10 paragrafust módosító szöveg: "a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal terhelt), illetve a pénzügyi lízingszerződés tárgyát képező ingatlan, több ingatlan esetén az ingatlanok együttes értéke nem haladta meg a 20 millió forintot."

Az, hogy melyik út lesz a végleges, a köztársasági elnök előtt lévő törvény egységes szövegéből derülhet ki. Önmagában az sem okoz komolyabb gondot, hogy - ahogy az árfolyamgátnál már megszoktuk - a parlamentnek újabb körben ismét módosítsa a jogszabályt, hogy az a szándékolt módon működhessen.

Reagál az NGM

Az NGM tájékoztatása szerint a kodifikációs gyakorlatnak megfelelően a módosító javaslatok esetén az elhagyni javasolt szövegrészek félkövér betűtípussal [ ] zárójel közé téve, az új szövegrészek pedig aláhúzással kerülnek megjelölésre. Ennek megfelelően a T/5842/25. számú módosító javaslat - indokolásának megfelelően - kizárólag azt célozta, hogy a pénzügyi lízingszerződések esetében az árfolyamgát igénybevételének további feltétele legyen, hogy a szerződést a felek 2011. december 15. napja előtt kötötték. Ezt megerősíti az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottságának a törvényjavaslat záró vitájához készített T/5242/28. számú ajánlásának 1. pontja is, amelyről az Országgyűlés szavazott.

Azok a hiteladósok élhetnek tehát az árfolyamrögzítéssel, akiknek hitele a devizakölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forint összege nem haladta meg a 20 millió forintot - hívta fel a figyelmet az NGM.