A kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a közalapítványai és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek közbeszerzéseire, az ezek nyomán kötött szerződésekre és a nem közbeszerzéssel megkötött, beszerzést megvalósító szerződésekre vonatkozóan központi ellenőrzést, engedélyezést és nyilvántartást vezet be – derül ki a parlament által a múlt héten elfogadott közbeszerzési törvény módosításából, amelyet Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nyújtott be az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat zárószavazás előtti módosító indítványaként.

A központi ellenőrzéssel és engedélyezéssel a kormány a közbeszerzések és szerződések indokoltságát és szabályszerű lebonyolítását hivatott biztosítani egy olyan kiélezett gazdasági helyzetben, amikor a közpénzek takarékos felhasználása elsődleges szempont – indokolta lapunknak az NFM a központi kontroll szükségességét.

Bajnaiék kezdték

Az új központi ellenőrzési és engedélyezési mechanizmus a jelenleg működő Monitoring Munkacsoport nagyértékű közbeszerzések időszerűségi vizsgálati funkcióját bővíti ki újabb, hatékonyabb ellenőrzési jogosítványokkal.

Az ellenőrzést egyközpontúvá teszi egy olyan folyamatos ellenőrzési felhatalmazással, amely az érintetti kör eljárásainak bármely szakaszában lehetőséget teremt a szabályszerűség és a befolyásolástól mentesség biztosítására – közölte a szaktárca. A költségvetési szervek és állami vállalatok nagyértékű beszerzéseinek (a nem uniós forrásból megvalósított, 50 millió forint feletti közbeszerzések és beszerzések) kiírásához 2009 augusztusa óta kellett az erre kijelölt Monitoring Munkacsoport jóváhagyását megszerezni. Az ellenőrzést a Bajnai-kormány vezette be. A monitoring csoport élén – a még hatályos kormányhatározat szerint – az NFM vagyonpolitikai államtitkára áll.

A miniszter is kezdeményezhet eljárást

Az új, központi ellenőrzési és nyilvántartási szabályokról kormányrendelet készül, amely a jogalkotó szándéka szerint elősegíti a beszerzések többközpontúságának, széttagoltságának és pazarló jellegének mielőbbi megszüntetését. Az ellenőrzéssel a beszerzések tisztaságát és objektivitását kívánják biztosítani.

Az elfogadott törvénymódosítással ezentúl az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter is kezdeményezhet hivatalból (például a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, az ÁSZ, a Kehi és a GVH mellett) jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

Az NFM-be jelenleg is beérkeznek jóváhagyásra a kormányzati szervek által elindítani kívánt közbeszerzések adatai, amelyhez a jövőben a közbeszerzési eljárások pontosabb ellenőrzése is társulna – indokolta lapunknak a módosítást a szaktárca, hozzátéve, hogy az ellenőrzés hatékonysága csak úgy biztosítható, ha jogsértés esetén a minisztérium jogorvoslati eljárást is kezdeményezhet. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek kell rendeletben szabályoznia a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével összefüggésben megküldendő adatok körét, továbbá a beszerzési tervvel, a közbeszerzési eljárásokkal és az eljárás keretében megkötött, illetve módosított, beszerzést megvalósító szerződésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat.

A közbeszerzési törvény hét oldalas módosítását uniós jogharmonizációs kötelezettséggel, valamint a jogértelmezést könnyítő pontosításokkal indokolta az NFM. A közbeszerzési jogorvoslatra vonatkozó uniós irányelvek nem megfelelő átültetése miatt ugyanis kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben, ennek mielőbbi megszüntetése érdekében volt szükséges a magyar jogszabály változtatására. A módosítás tartalmazza egyebek mellett azt is, hogy semmis az a szerződés – az uniós irányelvnek megfelelően –, amelyet hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként kötöttek meg úgy, hogy nem álltak fenn ezen eljárási forma alkalmazhatóságának feltételei. A közbeszerzési törvény eddig a szerződés érvénytelenségét abban az esetben mondta ki, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg, vagy akkor, ha a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek megállapodást.