A petíció arra kéri a parlamenteket, hogy a két ország kössön külön megállapodást arról, hogy Magyarország uniós csatlakozása előtt a magyar cégek németországi munkavállalóira érvényesek voltak a magyar egészségbiztosítási szabályok.

Az 1989-ben kötött német-magyar kormányközi megállapodás alapján ugyanis akkor fizethető a németországi munkavállalók után Magyarországon az egészségbiztosítási járulék, ha az őket foglalkoztató cég döntően Magyarországon tevékenykedik, továbbá a kiküldöttek a németországi munkavégzés előtt és után is a cég alkalmazottai voltak, illetve maradtak.

A magyar társadalombiztosító ezzel a megállapodással nem foglalkozott, és elfogadta a kiküldöttek utáni egészségbiztosítási járulékot. Az uniós csatlakozás után ez nem is jelentett problémát, mivel a magyar biztosító által kiállított, a biztosítottság tényét igazoló E 101-es igazolást a német hatóságoknak is el kell fogadniuk.

A német vámhatóság külön csoportot (SOKO) hozott létre előbb 2004-ben Pannonia, majd 2005-ben Bunda néven, a magyar cégek ott be nem fizetett egészségbiztosítási járulékainak felderítésére és behajtására. Házkutatások, letartóztatások, számla zárolások, és cég csődök jártak a kommandó nyomában.

Miután 2005-ben Lengyelországgal államközi megállapodást kötött Németország a mezőgazdasági munkások tb-járulékainak rendezéséről, hasonló köthető Magyarországgal is. A csatlakozás átmeneti nehézségeire hivatkozva tekintettek el a járulék németországi behajtásától.

Németországban a járulékcsalásnak büntető- és polgári jogi következménye is van. Mint azt az ügyvéd elmondta, a mannheimi büntető bíróságon nemrégiben zárult le egy ügy azzal a megállapítással, hogy eltekintettek a szabadságvesztés kiszabásától, megszüntették az eljárást, viszont a magyar személynek le kellett mondania a német hatóság ellen támasztott kártérítési igényéről. Miután előzetes letartóztatásban is volt, és a cége is csődbe ment, nem kis összegről volt szó.

A rendezvény felszólalói elmondták, hogy több személynek ajánlotta fel a német büntető hatóság ugyanezt a cserét.

A német ügyvéd elmondta azt is, hogy két kártérítési per folyik a Bajor Állam ellen jelenleg. Az egyik magyar személy 1,4 millió, a másik pedig 300 ezer euró kártérítést követel. A követelés alapja az, hogy a német hatóság intézkedése nem volt arányos az ügy súlyával.