Magyar példáról írt a The New York Times

A vértesi erőmű és az oroszlányi szénbánya bezárásának példáján mutatta be a The New York Times (NYT) tudósítása az EU elhatározásának – miszerint a fosszilisről fokozatosan megújuló energiára térne át – a következményeit.
NAPI, 2010. szeptember 17. péntek, 10:13

Az Európai Bizottság (EB) korábban bejelentette, hogy az év végétől tiltja a szénbányák és -erőművek nemzeti támogatásait és kedvezményeit.

A lap emlékeztet arra is, hogy Barack Obama amerikai elnök tavalyi javaslatával el akart törölni néhány szénipari kedvezményt, ám ez a széntermelő tagállamok ellenállása miatt megbukott a törvényhozásban - írta az MTI-Eco.

Az oroszlányi szénbányát az év végén bezárják, az erőmű kapacitását pedig az év végétől három év alatt fokozatosan leépítik.

Noha az EU-ban általában tilos a nemzeti szubvenció, a szén sokáig kivételnek számított, a globális felmelegedés miatti aggodalmak előtérbe helyezik a megújuló energiaforrásokat.

Szakértők szerint ma már nem minden esetben igaz az az állítás, hogy a szén olcsó fűtőanyag.

Európában sok helyen nem versenyképes a szén, de elég sokan dolgoznak a szektorban - mondta Marlene Holzer, az EU energiaügyi biztosának szóvivője.

Az EB júliusban döntött úgy, hogy számos megkötéssel ugyan, de 2014-ig néhány szubvenció még folyósítható.

Az elképzelés szerint a szén fokozatos leépítésével kerülnék el a súlyosabb következményeket.

Oroszlány példáját említve a lap azt írta: a város a válság előtt létesített ipari parkot, hogy munkahelyeket hozzon létre a szén utáni korszakra, ez azonban még kezdeti stádiumában tart.

HOZZÁSZÓLÁSOK