A Szonda Ipsos egy kis mintás – száz fős – villámkutatást végzett annak kiderítésére, hogy az emberek vajon mennyire érzik fenyegetve gazdasági helyzetüket, vagyonukat, megszerzett javaikat. A fenyegetettséget 7 fokú skálán mérték („Mennyire érzi fenyegetve a saját és családja gazdasági helyzetét, vagyonát, megszerzett javait?”), és azt találták, hogy közepes szintű „bevallott” szorongás volt jellemző a mintában: a megkérdezettek válaszai alapján a fenyegetettség mértéke 3,9.

A megkérdezettek számos fenyegető tényezőt soroltak fel. Ezek előfordulási gyakoriságának sorrendje: munkanélküliség, a munkahely elvesztése (25 százalék); bűnözők, illetve megélhetési bűnözők (20 százalék); belpolitikai helyzet – kormányválság (20 százalék); gazdasági világválság (15 százalék); bankok labilitása, hitelek „bedőlése” (10 százalék); betegség (4,8 százalék).

A megoldási lehetőségek előfordulási gyakorisági sorrendje:

- 1. tudatosabb, körültekintőbb magatartás a pénzügyek területén (megfelelő bankválasztás, buktatók elkerülése, üzleti partnerek leinformálása, pénzügyi ismeretek szerzése, kockázatkerülés, stb) (17 százalék)
- 2. vagyon őrzése és értékálló dolgokba való befektetés (ingatlan, alacsony de biztos kamatozás) (14 százalék)
- 3. saját érték növelése a munkaerő piacon (jobb munka, képzés, átképzés) (14 százalék)
- 4. több lábon állás, második munkahely (12,5 százalék)
- 5. spórolás (energiával és a szórakozásra szánt összegekkel) (10 százalék)
- 6. hitelfelvétel elkerülése, „addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!” (9,3 százalék)
- 7. banki megtakarítások (7,8 százalék)

A villámkutatásban megkérdezettek különböző szintű anyagi tartalékaik mellett kellő energiával és motivációval rendelkeznek, hogy megküzdjenek az gazdasági helyzetük fenyegetettsége felett érzett félelmeikkel, vagyis a szorongás rávezeti őket a megoldásra, képesnek érzik magukat arra, hogy a kitűzött cél érdekében többet, jobban dolgozzanak, tudatosabban éljenek.

Csupán a megkérdezettek 3 százalék látta kilátástalannak a helyzetet, amelyre ő maga nem tud hatást gyakorolni. Érdekes eredmény, hogy a felsorolt lehetőségek mind a személy által kivitelezhetőek, vagyis nem külső segítségre számítanak, hanem saját maguk óvják meg gazdasági helyzetüket, megszerzett vagyonukat. A kutatás olyan tendenciát sugall, hogy a fogyasztói magatartás területén nem csak tudatosabb viselkedés várható, hanem vélhetően a banki szolgáltatások felé irányuló igények átrendeződése is. Egyfajta averzió mutatkozik a hitelekkel szemben, míg a megtakarítások vonzóvá váltak a megkérdezettek egy részének.