A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke Az idei GDP-növekedés az OTP Bank elemzési központja szerint 0,4 százalék lehet. Jövőre eddig 3,1 százalékkal számoltak, ami a szerdán bejelentett hiánycél esetén várhatóan 2,3 százalékra módosul. Ez a bank szakértői szerint kedvezően hat majd a beruházási és fogyasztási hajlandóságra, és ezen keresztül a hitelkeresletre. Az OTP stabil tőkehelyzettel és likviditási pozícióban várja a lehetőséget. A hazai növekedést önmagában is gátolhatja a forinttal szemben jelentősen erősödő svájci frank is. Az emelkedő törlesztőrészletek miatt a háztartások kevesebbet fogyasztanak, a nemzetközi "idegesség" pedig az exportpiacokat visszavetheti. A Budapest Bank (BB) tapasztalata szerint a hitelkereslet mind a fedezett, mind a fedezet nélküli hitelek esetén drasztikusan csökkent, sokan a válság miatt nemcsak fogyasztási hiteleiket, de "beruházásaikat" is visszafogták. Ezeket azonban a BB szakértői szerint nem lehet hosszú távon elodázni, sőt az energiahordozók árának emelkedésével egyre inkább érdemes - akár hitelből - megvalósítani. A bank középtávon a hitelkereslet növekedésére számít. Amennyiben tartós lesz a frank felértékelődése, akkor a Raiffeisen szakértője, Kovács Mátyás szerint a GDP dinamikáját 0,3 százalékponttal fékezheti a háztartások hiteltörlesztésre fordított jövedelme miatt kieső fogyasztás. A frank az év hátralevő részében magas szinten "ragadhat be". Az MKB nem zárja ki, hogy a frank erősödése és a forint gyengülése együttesen akár 240-250-es árfolyamot is eredményezhet rövid távon. Ezt azonban csak átmeneti állapotnak tekintenék, a várt költségvetési politika és világgazdasági növekedés mellett az árfolyam középtávon visszatérhet a 200-as szint környékére. A CIB sem tart a jelenlegi frankárfolyam tartóssá válásától; ráadásul a piacok számára is kielégítő belföldi fiskális bejelentések esetén (mint azt a tegnapi nap fejleményei is megmutatták) erősödhet a magyar fizetőeszköz.