Még mindig nem időszerű a vasárnapi zárva tartásról beszélni

Most egyáltalán nem egyértelmű a társadalmi elutasítottsága a kiskereskedelmi üzletek zárva tartásának − holott korábban a többség ellenezte. Ma a megkérdezettek több mint fele azt mondja, nem érintené hátrányosan, ha a boltok bezárnának a hét utolsó napján.
Hőnyi Gyula, 2011. április 22. péntek, 12:00

Ebből kiindulva lehet társadalmi előnyre szert tennie annak a politikai erőnek, amely átpasszírozná a vasárnapi nyitva tartás megregulázását.

Ugyanakkor a háztartások 60 százaléka nem is vásárol vasárnap, így ők könnyedén lemondanának erről a lehetőségről.

Másrészről kereken 712 ezer háztartás él a vasárnapi vásárlás lehetőségével, vagyis az inkompetenseknek alapesetben mindegy, hogy nyitva van-e egy bolt vagy sem − náluk politikai előnyt aligha lehetne kovácsolni, míg a masszív 712 ezer nyilvánvalóan elutasítaná azt a politikai pártot, amelyik az ő kárára igyekszik népszerűségre szert tenni.

Ráadásul a vasárnap nyitva tartást elutasítók kevesen (7 százalék) vannak.

Az adatok szerint minden kereskedelmi bolttípusnál (hipermarkettől kis boltig, műszaki áruháztól bútorüzletig) sokkal nagyobb a fogyasztók részéről a nyitvatartási igény, mint ennek az ellenkezője.

 

 

A GfK Hungária Piackutató vasárnapi nyitva tartással kapcsolatban készült, majd 100 oldalas átfogó tanulmánya szerint az ügyet nem lehet csak politikai, vagy csak társadalmi kérdésként kezelni. Sőt, az anyagot megtámasztó számokból kiderül, hogy a vasárnapi nyitva tartás egyszerre kereskedelemszakmai, gazdasági és szociológiai kérdés.

A magyar fogyasztók többsége a hétvégi családi együttlétet egy-egy plázában működő moziban vagy vendéglátóegységben tölti, a közös program része a plázában való sétálás és a vásárlás nélküli nézelődés. Ez a fajta igény érthető vagy megkérdőjelezhető, de a társadalmi fejlődés része. Nem lehet egy-egy háztartásra ráerőltetni az egészséges életmódot, a szabad levegőt vagy a szabad vallásgyakorlást, ha erre egyszerűen nincs igénye.

A vasárnapi nyitva tartás szociológiája szorosan összefügg a gazdaságpolitikával. Az elmúlt húsz évben nyílt nemzetközi és magyar tulajdonban levő üzletláncok (legyen az hipermarket vagy festékbolt) úgy alakította ki üzleti profilját, stratégiáját és márkáját, hogy belekalkulálta a lehetséges vasárnapi üzemet is. Sőt sokan korábban az éjjel-nappali üzemben voltak érdekeltek. A fogyasztók így szervezték az életüket, ezért van stabil fogyasztói kör vasárnap is, jelentős többletbevételt generálva ezzel a költségvetésnek. A GfK adataiból is kiderül, hogy a vasárnapi nyitva tartással jelentős bevétel képződik a vendéglátóhelyeken (bevásárlással egybekötött ebéd), illetve a szórakoztatóiparban (játszóházak, mozik, plázákban működő szabadidős szolgáltatóházak), hiszen a fogyasztóknak vasárnap van idejük arra, hogy míg a szolgáltatásokat igénybe veszik, előtte vagy utána megnézzenek egy-egy tartós fogyasztási cikket, amire hét közben nem volt idejük.

A legfrissebbnek számító (2009-es) adatok szerint a napi fogyasztási cikkek forgalmának 6 százaléka esik vasárnapra. (Az adat azért fontos, mert a vasárnapi nyitva tartást ellenzők szemét főként a napicikk-forgalmazók utolsó napi működése csípi. Konkrétan a hipermarketek és a diszkontok működése.) A ruházatban ennél nagyobb az arány, a vásárlások 9 százaléka esik vasárnapra. Ami a napi fogyasztási cikkeket illeti, a hipermarketekben a fogyasztás 10 százaléka esik a hét utolsó napjára, míg a diszkontoknál 8 százalék. Mindkét kereskedelmi csatorna jelentős munkaadó az ágazatban.
A kis boltoknál és a drogériáknál 2-3 százalék a vasárnapi forgalom, vagyis alapesetben náluk nagyobb a nyitvatartási költség, mint a haszon. (A kettő között ingadoznak a szupermarketek, amelyek alapesetben semlegesek a témában.) A kutatásból nem derül ki, ám szakmai kérdés, hogy a kis boltok, főként vidéken, nem nyitnak ki vasárnap, ezért is alacsonyabb a csatorna részesedése az utolsó napi forgalomból.

A modern kereskedelmi csatornák, illetve a ruházat és a GfK Hungária tanulmánya szerint a darabszámra legtöbb vasárnapi vásárlást felmutató bútoráruházak forgalma meggyőző erejű annak megállapítására, hogy jelenleg sem szakmailag nem indokolt a tilalom bevezetése, sem gazdaságilag nem érné meg. Áfát és egyéb járulékokat veszítene az állam a tilalommal, arról nem is beszélve, hogy számokkal alátámasztott a vasárnap szerepe a foglalkoztatásban. Mivel a kiskereskedelmi foglalkoztatási rendszer húsz éve figyelembe veszi a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét, a foglalkoztatást ehhez mérten igazítják a kis-, a közepes és a nagyvállalatok is.

A tanulmányból kiderül, hogy sem szakmailag, sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem időszerű a vasárnapi nyitva tartás megregulázása, még akkor sem, ha vannak olyan üzletek, amelyek kényszerből, a meglevő vásárlói kör megtartása érdekében nyitják ki üzleteiket.

A vasárnapi nyitva tartás nemzetközi szabályozása
Ausztria:csak az idegenforgalmi körzetekben engedélyezett
Belgium:általában 13 óráig, a mikrovállalkozások este nyolcig
Bulgária:erősen korlátozza a vasárnapi nyitva tartást
Ciprus:csak az üdülőkörzetekben engedélyezett
Csehország:nincs szabályozva
Dánia:csak minden hónap első napján nyithatnak ki

a nagyobb boltok
Észtország:nincs korlátozás
Finnország:általános gyakorlat a vasárnap déltől este hatig

tartó nyitva tartás
Franciaország:liberalizált, munkaügyi szempontból korlátozott
Görögország:korlátoz, de egyes szolgáltatók és néhány üzlet kinyithat
Hollandia:évente 12 vasárnapot kaphatnak az üzletek
Horvátország:vasárnap kettőig nyithatnak ki az üzletek
Írország:nincs korlátozás
Lengyelország:mint Magyarországon, az ünnepnap munkaszünet
Lettország:nincs korlátozás
Litvánia:nincs korlátozás
Luxemburg:évente hat vasárnapot kaptak a kereskedők
Málta:vasárnap minden zárva van
Nagy-Britannia:a kis üzleteknél nincs korlát, a nagyobbak

reggel 10-től este hatig, de csak hat órában
Németország:tartományonként különböző, de nem merev

a szabályozás
Olaszország:részleges tilalom, illetve az üdülőhelyeken

nincs korlátozás
Portugália:nincs korlátozás
Románia:a kereskedelmi kódexben vállaltak szerint

a szupermarketek nem nyitnak ki
Spanyolország:erős a szezonális hatás, tartományonként eltérő,

de általában 12 vasárnap engedélyezett
Svédország:nincs korlátozás, de szigorú a munka törvénykönyve,

ahhoz igazodnak
Szlovákia:csak egyes ünnepnapokon van korlátozás,

egyébként nincs
Szlovénia:nincs korlátozás

 

HOZZÁSZÓLÁSOK