Még mindig nem időszerű a vasárnapi zárva tartásról beszélni

Ebből kiindulva lehet társadalmi előnyre szert tennie annak a politikai erőnek, amely átpasszírozná a vasárnapi nyitva tartás megregulázását.

Ugyanakkor a háztartások 60 százaléka nem is vásárol vasárnap, így ők könnyedén lemondanának erről a lehetőségről.

hirdetés X

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Másrészről kereken 712 ezer háztartás él a vasárnapi vásárlás lehetőségével, vagyis az inkompetenseknek alapesetben mindegy, hogy nyitva van-e egy bolt vagy sem − náluk politikai előnyt aligha lehetne kovácsolni, míg a masszív 712 ezer nyilvánvalóan elutasítaná azt a politikai pártot, amelyik az ő kárára igyekszik népszerűségre szert tenni.

Ráadásul a vasárnap nyitva tartást elutasítók kevesen (7 százalék) vannak.

Az adatok szerint minden kereskedelmi bolttípusnál (hipermarkettől kis boltig, műszaki áruháztól bútorüzletig) sokkal nagyobb a fogyasztók részéről a nyitvatartási igény, mint ennek az ellenkezője.

 

 

A GfK Hungária Piackutató vasárnapi nyitva tartással kapcsolatban készült, majd 100 oldalas átfogó tanulmánya szerint az ügyet nem lehet csak politikai, vagy csak társadalmi kérdésként kezelni. Sőt, az anyagot megtámasztó számokból kiderül, hogy a vasárnapi nyitva tartás egyszerre kereskedelemszakmai, gazdasági és szociológiai kérdés.

A magyar fogyasztók többsége a hétvégi családi együttlétet egy-egy plázában működő moziban vagy vendéglátóegységben tölti, a közös program része a plázában való sétálás és a vásárlás nélküli nézelődés. Ez a fajta igény érthető vagy megkérdőjelezhető, de a társadalmi fejlődés része. Nem lehet egy-egy háztartásra ráerőltetni az egészséges életmódot, a szabad levegőt vagy a szabad vallásgyakorlást, ha erre egyszerűen nincs igénye.

A vasárnapi nyitva tartás szociológiája szorosan összefügg a gazdaságpolitikával. Az elmúlt húsz évben nyílt nemzetközi és magyar tulajdonban levő üzletláncok (legyen az hipermarket vagy festékbolt) úgy alakította ki üzleti profilját, stratégiáját és márkáját, hogy belekalkulálta a lehetséges vasárnapi üzemet is. Sőt sokan korábban az éjjel-nappali üzemben voltak érdekeltek. A fogyasztók így szervezték az életüket, ezért van stabil fogyasztói kör vasárnap is, jelentős többletbevételt generálva ezzel a költségvetésnek. A GfK adataiból is kiderül, hogy a vasárnapi nyitva tartással jelentős bevétel képződik a vendéglátóhelyeken (bevásárlással egybekötött ebéd), illetve a szórakoztatóiparban (játszóházak, mozik, plázákban működő szabadidős szolgáltatóházak), hiszen a fogyasztóknak vasárnap van idejük arra, hogy míg a szolgáltatásokat igénybe veszik, előtte vagy utána megnézzenek egy-egy tartós fogyasztási cikket, amire hét közben nem volt idejük.

A legfrissebbnek számító (2009-es) adatok szerint a napi fogyasztási cikkek forgalmának 6 százaléka esik vasárnapra. (Az adat azért fontos, mert a vasárnapi nyitva tartást ellenzők szemét főként a napicikk-forgalmazók utolsó napi működése csípi. Konkrétan a hipermarketek és a diszkontok működése.) A ruházatban ennél nagyobb az arány, a vásárlások 9 százaléka esik vasárnapra. Ami a napi fogyasztási cikkeket illeti, a hipermarketekben a fogyasztás 10 százaléka esik a hét utolsó napjára, míg a diszkontoknál 8 százalék. Mindkét kereskedelmi csatorna jelentős munkaadó az ágazatban.
A kis boltoknál és a drogériáknál 2-3 százalék a vasárnapi forgalom, vagyis alapesetben náluk nagyobb a nyitvatartási költség, mint a haszon. (A kettő között ingadoznak a szupermarketek, amelyek alapesetben semlegesek a témában.) A kutatásból nem derül ki, ám szakmai kérdés, hogy a kis boltok, főként vidéken, nem nyitnak ki vasárnap, ezért is alacsonyabb a csatorna részesedése az utolsó napi forgalomból.

A modern kereskedelmi csatornák, illetve a ruházat és a GfK Hungária tanulmánya szerint a darabszámra legtöbb vasárnapi vásárlást felmutató bútoráruházak forgalma meggyőző erejű annak megállapítására, hogy jelenleg sem szakmailag nem indokolt a tilalom bevezetése, sem gazdaságilag nem érné meg. Áfát és egyéb járulékokat veszítene az állam a tilalommal, arról nem is beszélve, hogy számokkal alátámasztott a vasárnap szerepe a foglalkoztatásban. Mivel a kiskereskedelmi foglalkoztatási rendszer húsz éve figyelembe veszi a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét, a foglalkoztatást ehhez mérten igazítják a kis-, a közepes és a nagyvállalatok is.

A tanulmányból kiderül, hogy sem szakmailag, sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem időszerű a vasárnapi nyitva tartás megregulázása, még akkor sem, ha vannak olyan üzletek, amelyek kényszerből, a meglevő vásárlói kör megtartása érdekében nyitják ki üzleteiket.