A törvényjavaslat szerint a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 19 százaléka, de 500 millió forintot meg nem haladó összegig csak 10 százalék.

A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.

A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot 2010.
január 1. és 2010. június 30., valamint a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani.

A társasági adó mértéke a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 19 százaléka, a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.

Ha egy sor feltételt teljesít az adott vállalkozás, akkor 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot
meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék, a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék az adó.

A cég akkor élhet az első félévben a 10 százalékos kulccsal, ha a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakban
a) a számított adóalap után adókedvezményt nem vesz igénybe, és
b) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő, azzal, hogy az átlagos állományi létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni vagy – választása szerint – az adóévben legalább egy fő, és
c) az azt megelőző adóévben – a 2010. június 30-án hatályos 19. § (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az adóalap vagy az adózás előtti eredmény legalább a jövedelem – (nyereség) minimum összegével egyezik meg, és
d) a megelőző adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki
munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, és
e) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

A salátatörvény további elemeivel foglalkozó összefoglaló cikkünket itt találja.