Megint nekifutnak a póker szabályozásának

Újraindulnak a tárgyalások a szerencsejáték-törvény módosításáról, ami megteremtené a pókerjátékok szabályozott kereteit. A várakozások szerint húsz klubot lehetne majd működtetni.
La-Torre Krisztina, 2009. augusztus 8. szombat, 10:15
Fotó:

Hamarosan újraindulnak a tárgyalások a parlament tavaszi ülésszakán befuccsolt pókerszabályozás ügyében. A folyamat során állandó egyeztetésekre készül a Magyar Póker Szövetség 16 egyesülete, így egyrészt maguk is könnyen felkészülhetnek az új szabályozásra, másrészt időben eljuthatnak a kritikák a parlamenti képviselőkhöz is - mondta Tatár Gergely, a szövetség elnöke.

Egyeztetésre szükség is lehet, hiszen a tavaszi ülésszak utolsó ülésén kurtán-furcsán szakadt félbe a szerencsejáték-törvény vitája. A javaslatot első körben elvi szinten mindenki támogatta, hiszen az azt a célt szolgálta, hogy a most illegálisan működő pókerjátékosok és klubok rendezett hátteret kapjanak. A megvalósítással azonban már akadtak gondok.

A jogszabályt három szocialista képviselő nyújtotta be, köztük Keller László volt pénzügyminisztériumi szakállamtitkár. A parlamenti vita során a képviselők véleményét erőteljesen befolyásolta a pókeres lobbi: a szövetség június végén tette közzé írásban kifogásait a tervezettel kapcsolatban, mire a szocialisták levették a napirendről a törvény tárgyalását. Ennek ellenére az őszi ülésszakon újra terítékre kerülhet a szabályozás, a benyújtó képviselők legalábbis nem hagynák annyiban az ügyet.

A hazai pókerklubok jelenleg sportegyesületi formában működnek, ahol lényegében a tagdíj maga a részvételi díj. A kaszinóval ellentétben azonban az egyesületek nem résztvevők, pusztán szolgáltatók: a tagdíj fedezi a szolgáltatás árát, a pénz a játékosok körében cserél gazdát, vagyis a ház nem nyer. Azonban a Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jelenlegi szabályozása szerint ezek az összegek tétek, illetve nyeremények, ebből következően pedig a póker szerencsejátéknak minősül. Ilyen tevékenységet azonban csak kaszinó folytathat legálisan, ebből összesen öt van az országban jelenleg.

A javaslat szerint egy kártyateremben legalább öt, legfeljebb tíz asztal lehet, asztalonként tíz játékhellyel. A kártyaterem körül a kaszinókéhoz hasonló védőkörzetet alakítanak ki, vagyis nem lehetne a közelben oktatási és egészségügyi intézmény. A törvény szerint csak az élőjátékos pókerverseny, illetve készpénzes pókerjáték űzhető, más kártyajátékra nem terjedhet ki az engedély.

Készpénzes játék esetén egy személy legfeljebb 25 ezer forinttal szállhatna be, míg versenyszerű partin a nevezési díj nem lehetne magasabb húszezer forintnál. A szabályozás szerint a nyereményalap legalább 85 százalékát kötelező nyereményre fordítani, míg a havi nyereményalap öt százaléka játékadó formájában az államhoz vándorol. A pókerklubok törzstőkéjének összegét minimum 25 millió forintban határozták meg.

Elsősorban a készpénzes játék szabályozását és a védőkörzet kialakítását kifogásolták, de az asztalok számának maximalizálását sem helyeslik a szervezetek. Ez utóbbi a nemzetközi tornák szervezését tenné lehetetlenné, ami a napjainkban kialakuló pókerturizmust vetné vissza hazánkban - mondta Tatár. Nem utolsósorban a nyereséges működéshez sem elengedő a kitűzött asztalszám. A védőkörzet és jegyzői nyilatkozat előírása is igencsak megnehezíti a szabályos klubok alapítását, jelenleg egyetlen hely sem felelne meg a követelményeknek.

Az ötszázalékos adót reálisnak tartja a szövetség, az ilyen típusú játéknál általában a nyereményalap tíz-húsz százaléka a részvételi díj, amiből a megjelölt adószint megfelelően finanszírozható. A készpénzes játéknál viszont teljesen át kell alakítani a törvényt, mivel jelenleg a külföldön szokásos legmagasabb részesedést kell az államnak befizetni úgy, hogy közben meg van határozva a kassza nagysága. Így szinte lehetetlen jövedelmezően lebonyolítani az ilyen játékokat, márpedig ezek teszik ki a klub pénzforgalmának nagyobbik részét.

HOZZÁSZÓLÁSOK