Az atomerőművet 30 év üzemidőre tervezték, az üzemeltetési engedély az egyes blokkoknál 2012-2017 között jár le. A kíméletes üzemvitel és a menet közben szerzett tapasztalatok felhasználása alapján várható volt - amelyet körültekintő és részletes vizsgálatok igazoltak -, hogy a tervezett 30 év üzemidőn túl további 20 éves üzemelésnek sem biztonsági, sem műszaki, sem gazdasági akadálya nincsen. A Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Egyesülése (WENRA) megállapította, hogy a paksi atomerőmű biztonsági színvonala eléri a fejlett ipari országokban üzemeltetett hasonló korú atomerőművekét. A PA Rt. blokkjainak teljesítőképességét kisebb technológiai átalakításokkal a jelenlegi 470 MW-ról 500-510 MW-ra lehet növelni. A paksi atomerőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbítását indokolja, hogy az atomerőmű kapacitását belátható időn belül sem energiatakarékossági programmal, sem megújuló erőforrásokat alkalmazó technológiákkal kiváltani nem lehet. A paksi atomerőmű kapacitását több mint 3000 kulcsi nagyságú szélerőmű pótolhatná. A jelenlegi hazai erdő- és fakitermelés mellett nem megoldható a biomasszára alapozott villamosenergia-ellátás. Az atomerőmű pótlása földgáz alapú erőművek építésével is megoldható lenne, ez azonban a széndioxid-kibocsátás közel 30 százalékos emelkedését eredményezné. Így a Kyotói Egyezményben vállaltak sem lennének tarthatóak. Ez a megoldás Magyarország energiaimport-függőségét is megnövelné. A paksi atomerőműben - a többi erőműhöz viszonyítva - egységnyi áramot hozzávetőleg fele annyiba kerül előállítani. Ha ezen az áron kell pótolni az atomerőmű termelését, a villamosenergia-termelés összköltsége 25 százalékkal emelkedne. Ha megújuló energiával pótolnánk a Paks miatt kieső termelést, ez az összeg 38 százalékkal nőne. Ha a jelenlegi erőművek teljesítménynövelésével kívánnánk kiváltani a paksi atomerőmű termelését, a kéndioxid, szénmonoxid és a széndioxid kibocsátás mintegy 68 százalékkal nőne. Az atomerőmű jelenlegi működése évi átlagos 5,6 millió tonna széndioxid-emissziót takarít meg (a 2000 utáni években az erőművek évente átlagosan 12 millió tonna CO2-t bocsátottak ki). Környezetvédelmi szempontból a 20 éves üzemelés problémamentesnek és nemzetközileg is megfelelőnek minősíthető. A 20 éves üzemidő-hosszabbítás előzetes becslések alapján 171,9 milliárd forint beruházást igényel, amely nem igényli külső forrás bevonását, nincs szükség tulajdonosi tőke vagy állami garanciavállalásra sem. A beruházás után az üzemidő végéig a tulajdonosnak 554,5 milliárd forint osztalék kerülhet kifizetésre, ami a befektetett tőke 4,4-szerese. Az üzemidő-hosszabbítás megvalósításához szükséges fajlagos ráfordítások egyharmadát sem érik el egy új gázturbinás kombinált ciklusú erőmű létesítési költségének.