A hétfői Napi Gazdaság cikke

Az egészségügyért felelős államtitkárság bejelentette, hogy a jelenleg folyamatban lévő adósságrendezés keretében tesz lépéseket a várólisták csökkentésére. Az intézmények az adósságkonszolidációra elkülönített 27,5 milliárd forint mintegy 10 százalékát, azaz összesen 2,7 milliárd forintot a leggyakoribb beavatkozásoknak számító és ezért a leghosszabb várólistával rendelkező műtétek elvégzésére kapják. Ide sorolhatók például a haemodinamikai beavatkozások (mint a szívkatéterezés) és a nyitott szívműtétek, valamint a traumatológiai-ortopédiai protetikai műtétek. Jellemzően a legtöbbet a csípő- és térdprotézis-beültetésre, a gerincgyógyászati beavatkozásokra kell várni. Az összegnek köszönhetően a minisztérium szerint jelentősen rövidülhetnek a várólisták ezeken a területeken. Az egyes intézmények az elvégzett beavatkozások arányában részesülnek az összegből.


A várólisták alakulásáról az új kormány által megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet készített értékelő összefoglalókat. A legutóbbi ilyen elemzés az idei első negyedévről szólt. A 2009 decemberétől ez év márciusáig tartó időszakban stabilan jelentő intézmények között a legnagyobb ingadozást az ortopédiai beavatkozások várakozási idejében tapasztalták. Míg a csípőprotézis-műtétre 2009 decemberében kiadott leghosszabb előjegyzési idők nem haladták meg az ezer napot egy helyen sem, addig ez márciusra már három intézményben (Eger, Kiskunhalas, Szombathely) is bekövetkezett.

További egy kórházban (Sopron) haladta meg a várakozás a két évet. Térdprotézis-beültetésre márciusban 13 intézménynél jegyeztek elő egy évnél későbbre betegeket, ezek közül négy intézményben kellett három évnél is többet várni. Ilyen összeállítást az új szaktárcánál nem találtunk. A kórházak ugyan kötelezően közzétesznek erre vonatkozóan bizonyos adatokat, de ez többnyire csak arra jó, hogy a műtétre várakozók képet kapjanak arról, mire is számíthatnak.


Ilyen körülmények között egyelőre nem igazán látszik, miként lehetne megítélni, milyen sikert hoz majd a mostani intézkedés. Egyéni kutakodás helyett azonban a hivatalos tájékoztatókra minden bizonnyal hagyatkozhat majd a közvélemény. A minisztériumban már erről is szót ejtettek. Mint rögzítették: a szabályozás egyértelműen azt célozza, hogy az érintett szolgáltatók ténylegesen a várólistáik csökkentésére fordítsák a szétosztott összegeket, és így a betegek is érezhessék a helyzet javulását. Ennek érdekében pedig többlépcsős ellenőrzési elemet építenek a rendszerbe.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár folyamatosan monitorozza a támogatás tárgyát képező beavatkozások esetszámainak alakulását, az intézményeknek pedig rendszeres jelleggel tájékoztatást kell adniuk a tárcának is pénzügyi helyzetükről. A támogatás jogszerű felhasználását - hangsúlyozták a tárcánál - egy független szereplő, a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítása alatt álló központi hivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrzés során szabálytalanságot, a részesülési feltételek be nem tartását észleli a hivatal, a szolgáltatót visszafizetési kötelezettség terheli a vitatott összeg vonatkozásában.