"Rendkívül vegyes képet mutatott 2011 a lakossági díjfizetések szempontjából. Jellemző, hogy egy éven belül mértük az utóbbi évtized legrosszabb, illetve legjobb beszedettségi adatait is. Ez a tény jól illusztrálja, mennyire kiszolgáltatott a lakosság a külső hatásoknak. A kép még bizonytalanabb 2012-re nézve" - állítja Kovács Zoltán, a közüzemi szolgáltatók díjbeszedési feladatait ellátó Díjbeszedő Holding (DH) Zrt. vezérigazgatója.

Rezsire is költöttünk a reálhozamból

2011 februárjában 64,3 százalék volt a lakossági közüzemi díjak beszedettségi mutatója, ez a legrosszabb adat az elmúlt 10 évben. Feltételezhető, hogy a március 31-i kilakoltatási moratóriumot megelőzően februárban volt a legalacsonyabb a háztartások motivációja a közüzemi díjak befizetésére. A mélypont után fokozatos javulás következett, majd augusztus és szeptember a legerősebb befizetési adatokat (71 és 71,4 százalék) produkálta az utóbbi években. A jelek szerint a lakosság nagy része az ekkortájt érkező nyugdíjpénztári reálhozamokat nem csak fogyasztásra, nem is csak megtakarításra, hanem jelentős mértékben adósságrendezésre fordította, ez lehet az oka, hogy a válság harmadik évében ilyen pozitív hatás volt érzékelhető - tette hozzá Kovács Zoltán.

Fordulópont lehet 2012

Nem csak gazdasági, de ennek következtében szociálpolitikai értelemben is fordulópont lehet 2012. Az adóváltozások nem érintik jól azt a réteget, amelyik a fizetésképtelenség határán billeg. Az emberek felélték a tartalékaikat, nincsenek elérhető banki hitelek, amelyekkel esetleg be lehetne tömni a lyukakat a családi költségvetésben. A lakossági hitelállomány és a gyenge forint is tovább rontja a helyzetet. A külső kilátások sem rózsásak: a hazai gazdasági növekedést meghatározó német gazdaság a legutóbbi előrejelzések szerint várhatóan 0,5 százaléknál kisebb mértékben bővül 2012-ben.

Nem tudjuk, hogy ez milyen hatással lesz a hazai termelésre, lesz-e üzembezárás, vagy -áthelyezés, ami azért fontos kérdés, mert a lakosság közüzemidíj-fizetési hajlandóságát legnagyobb mértékben meghatározó tényező a munkanélküliség - fejtette ki Kovács Zoltán.

A lakosság 27-29 százaléka kerülhet adósságcsapdába

A hazai háztartások további 5-7 százaléka billeg ma azon a határon, hogy bekerül-e valamilyen adósságcsapdába, amelyből csak közös rendezéssel lehet kijönni. Ez brutális szám, és több mint egymillió magyar ember elszegényedésének a kérdését veti fel a közeljövőben - figyelmeztet a DH első embere.

A legtöbb esetben lehetőség van részletfizetésre, de szociális alapon is elérhetőek támogatások a legszegényebb rétegek számára. "Ebben a helyzetben a legfontosabb, hogy ne menjenek bele bármilyen azonnali megoldásba, amely újabb terheket róhat rájuk hosszú távon. Kérdezzenek, tájékozódjanak, és ne válasszanak azonnal, kétségbeesésből" - javasolta Kovács Zoltán.