Az egyik szemük nevet, a másik viszont sírhat a nyugdíjpénztáraknak a tavalyi eredmények láttán. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján a hozamok rekordot döntöttek, az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységének eredménye 133,751 milliárd forint lett, ez minden idők legnagyobb nyeresége. Ez egyúttal 9,5 százalék körüli átlagos hozamot is jelent a szektorban, ami a tavalyi 3,4 százalékos inflációval számolva több mint 6 százalékos reálhozam lehet.

Az első negyedév volt a legsikeresebb befektetési szempontból, akkor több mint 51 milliárd forintnyi hozamot értek el a pénztárak, de a többi negyedévben is szépen alakultak a portfóliók. A 2018-as 24,5 milliárdos bukást mindenesetre már az év első néhány hetében visszahozták a portfóliómenedzserek. A tavalyi hozamok hatására a tagok egyéni számláján összesen 1527 milliárd forint halmozódott fel, ami számlánként több mint 1,37 millió forintot jelent.

QP | Quality Placement
Önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési eredménye
ÉvBefektetési tevékenység eredménye (milliárd forint)
200014,173
200118,076
200220,875
200312,599
200473,101
200566,522
200650,033
200742,016
2008-81,933
2009113,049
201065,876
20115,647
2012119,809
201371,589
201489,192
201548,290
201675,814
201786,480
2018-24,537
2019133,751
Forrás: MNB

Csökkenő bevételek

A kiváló hozamok mellett azonban jóformán minden más mutató rosszul alakult a szektorban. A taglétszám tovább csökkent, több mint 25 ezer tag tűnt el tavaly is, alig 1,11 millióan vannak már csak a harmadik nyugdíjpillérben, közülük 1119 már nem befizető, hanem járadékot igénybe vevő nyugdíjas.

A tagdíjbevétel is csökkent 2018-hoz képest 6,7 százalékkal 124 milliárd forintra. Maguk a tagok növelték az egyéni befizetéseiket nagyjából 6 százalékkal 107 milliárd forintra, de a munkáltatói befizetések 26 százalékkal 31,26 milliárd forintra csökkentek a 2019 elejétől érvényes új cafeteria-szabályok miatt. Ezek értelmében a munkáltatói befizetéseket ugyanolyan közterhek sújtják, mint a bérkifizetéseket, annyi csak a kedvezmény, hogy a munkavállalók ezekre a befizetésekre is igénybe vehetik a 20 százalékos, évente legfeljebb 150 ezer forintos személyi-jövedelemadó-kedvezményt.

A pénztáraknak rossz hír, hogy csökkentek a tagdíjbevételek, hiszen a saját működésükre főleg ezekből vonhatnak el pénzt. Ezt kiegészíthetik még a tagdíjat nem fizető tagok számláin felhalmozott összeg pozitív hozamából, amit tavaly meg is tettek. A működési bevételek azonban így is csupán 11, míg a kiadások 12 százalékkal nőttek tavaly, a szektor egésze így veszteséges lett.


Veszik ki a pénzt

A kifizetések is rekordot döntöttek tavaly. Több mint 127 milliárd forintot vettek ki a tagok a pénztárakból, első ízben történt meg, hogy a frissen befolyt tagdíjaknál több pénzt távozott a kasszákból. Összesen csaknem 70 milliárd forintot vettek ki a nyugdíjba vonult tagok, csaknem 37 milliárd forint volt a felhalmozási időn belüli kifizetés (tíz év után ki lehet venni a hozamot adó- és járulékmentesen, majd három évenként újra ki lehet venni), de a kilépők és az elhunyt tagok örökösei is sokkal több pénzt vettek ki, mint a korábbi években.

Ez a tendencia ráadásul tartós lehet, ha nem sikerül a pénztáraknak a fiatalokat megszólítani. A tagság ugyanis öregszik, a 45 év fölötti tagok száma folyamatosan nő, miközben a fiatalabbaké csökken. Az MNB legfrissebb adatai 2018 végiek, akkor a 45 év fölötti tagok száma már 57 százalék körül volt, a 60 fölötti tagságé pedig meghaladta a 13,6 százalékot. A 60 fölötti tagok ráadásul az átlagosnál jóval nagyobb felhalmozással rendelkeznek, az ő számláikon volt 2018 végén a pénztári megtakarítások 26 százaléka, ez 4-5 éven belül eltűnhet a kasszákból.

A magánnyugdíjpénztárak állják a sarat

A magánnyugdíjpénztáraknál is pompásan alakultak a hozamok. A taglétszám ugyan már az 55 ezret sem éri el, de a hozamoknak köszönhetően a vagyon folyamatosan gyarapszik. A pénztárak vagyonkezelői csaknem 28 milliárd forintnyi eredményt értek el a befektetéseken, ez az év eleji portfólióra vetítve 11,28 százalékos átlaghozamot jelent. A tagok egyéni számláján több mint 270 milliárd forint halmozódott fel az év végére, vagyis egy átlagos tagnak már csaknem 5 millió forintja van.

A tagok bármikor - akár a nyugdíjas kor elérése után is - visszaléphetnek a társadalombiztosítási rendszerbe, ahonnan teljes nyugdíjra jogosultak ezután. Ezt tavaly is többen megtették, több mint 4,5 milliárd forintot utaltak át emiatt a kasszák a tb-be. A reálhozamot azonban minden visszalépő megtarthatja, ami az átlagos hozamok alapján szép összeg lehet. A tavalyi 3,4 százalékos átlagos inflációval számolva átlagosan 6,8-6,9 százalék körüli reálhozamot értek el a pénztárak, ez számlánként 300 ezer forint körüli összeg. A korábbi években is 2018 kivételével volt reálhozam, emiatt egy visszalépő tag akár több millió forintos kifizetéssel is számolhat.

Visszalépni vagy nem visszalépni?

A rövid felhalmozási idő miatt azonban a többségnek racionális választás a tb-be való visszalépés a nyugdíjba vonuláskor, néhányan azonban maradnak a kétpilléres rendszerben. A Horizont Magánnyugdíjpénztár nyújt járadékszolgáltatást, tavaly körülbelül 2 millió forintot fizettek ki ezen a címen a nyugdíjas korú tagoknak. Jellemzően annak éri meg a járadék mellett dönteni, akinek az egészségi állapota már annyira rossz, hogy úgy gondolja, az örökösei jobban járnának, ha megtartaná a megtakarítását. A magán-nyugdíjpénztári felhalmozás ugyanis továbbra is örökölhető.

A magánkasszák működési szinten az önkéntesekkel ellentétben nyereségesek. A tagok körében hirdetett tagdíjfizetési és adományt gyűjtő akciók sikeresek, a szektor működési eredménye 2019-ben 244 millió forint lett. Az idei évre a Budapest Magánnyugdíjpénztár már biztosította a túléléshez szükséges befizetéseket, az MKB-nál és a Szövetségnél is hónapról hónapra teljesítik a tagok az elvárt befizetéseket, a Horizont pedig most kampányol, hogy összeszedje a 2020-as évre szükséges tagdíjat és működési célú hozzájárulást. A kampány február közepén indult, eddig a tagok 40 százaléka fizette be a tagdíjat, és 31 százalékuk a működési hozzájárulást.

A pénztáraknak ahhoz, hogy ne rendeljék el a végelszámolásukat, azt kell elérniük, hogy a rendszeresen tagdíjat fizetők aránya ne csökkenjen 70 százalék alá. A Horizontnál ezt az arányt március végéig kellene teljesíteni.

Végveszélyben az egészségpénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is nehezebb helyzetbe kerültek az új cafeteria-szabályokkal az egészség- és önsegélyező pénztárak. Ezeknél az intézményeknél kulcsfontosságú a tagdíjbevétel, mivel jóformán csak abból vonhatnak el a működésükre, ráadásul legfeljebb 10 százalékot. A tagdíjbevételük pedig tovább csökkent tavaly több mint 10 százalékkal. A munkavállalók ugyan 20 százalékkal növelték a befizetéseiket, de a munkáltatói befizetések 60 százalékos visszaesését ez nem kompenzálta.

A pénztárak így 42,6 milliárd forintnyi tagdíjbevételre tettek szert, aminek tíz százaléka nem elég a 4,4 milliárd forintnyi működési kiadás fedezésére. Az egészségpénztári szektor az elmúlt évek jóformán minden cafeteriával kapcsolatos változásából vesztesen jött ki, az MNB adatai szerint már több éve adományokból vagy a tartalékok feléléséből fedezheti csak a működését.

A tagok számláin felhalmozott hozamból nincs mit elvonni, a valamivel több mint egymillió tagnak alig 60 milliárd forint van a számláján jellemzően likvid, alacsony hozamú eszközben. A tagok ugyanis folyamatosan költik a pénzt az egészségkasszákból, tavaly is 51,2 milliárd forint értékben vettek igénybe szolgáltatásokat. A legtöbb pénzből (22,4 milliárd) gyógyszert vettek, valamivel több mint 15 milliárd forint ment el magánorvosokra, és 8,4 milliárd gyógyászati segédeszközre. A gyerek születéséhez kapcsolódó szolgáltatásokra és jelzáloghitel törlesztésére is igénybe lehet venni az egészségpénztárakat, ezzel a lehetőséggel azonban az MNB adatai szerint még mindig viszonylag kevesen élnek.