A legfőbb kérdés, hogy kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé válik-e az energetikai tevékenység a szabályozás tükrében, bár egyelőre semmi sem utal arra, hogy az eddigi, egyeztetések nélkül, központi döntéseken alapuló szabályozási mechanizmus változás előtt állna.

A bizonytalansági tényezők közé tartozik az idén induló, méterenként 125 forint terhet jelentő közműadó, amely nagyjából hasonló mértékű elvonást jelent, mint a 2012 végével kivezetett válságadó. Különbség azonban, hogy míg előbbi fix volt, utóbbit − a költségvetésen keletkező lyukak függvényében − gyakorlatilag bármikor módosíthatja a kormány. A Magyar Hírlap mindeközben arról írt, hogy idén még kétszer 10 százalékos rezsicsökkentés szerepel a kormányzati célok között − erre azonban a szaktárca nem kívánt reagálni, és a piaci szereplők sem tartanak valószínűnek egy ilyen lépést, amely komoly fizetésképtelenségi problémákkal fenyegetne a szektorban. Már a mostani csökkentést sem bírta el önmagában a szolgáltatók eredménye: az áramellátásban például a végszámla tízszázalékos csökkentése az árbevételt 30 százalékkal csökkentette volna egy-egy szolgáltatónál, ezért vált szükségessé, hogy a terhet a céges fogyasztók egy része is viselje.

Az egyetemes szolgáltatás évek óta veszteséges üzletágnak számít, így a piaci vélemények szerint a mostani tehernövelés után a legvalószínűbb első körös forgatókönyv az lehet, hogy a cégek "összehúzzák" magukat, azaz minden lehetséges módon csökkentik a költségeiket − ami a fejlesztések, karbantartások visszavétele mellett akár létszámleépítéseket is jelenthet. Kivonulásra egyelőre kevés esély látszik, a nagy szereplők inkább kivárásra rendezkedhetnek be a mostani helyzetben. Az egyetemes szolgáltatás hatósági árszabályozása mellett növekedési lehetőséget a szabadpiaci értékesítés rejt (mind ügyfélszámban, mind volumenben), a céges szektor energiaigénye azonban nagyban függ a magyar gazdaság általános állapotától, vagyis a lakossági fronton elszenvedett veszteségek szabadpiaci eladásokból való kompenzálására akkor adódhat lehetőség, ha a magyar gazdaság bővülésnek indul.