Nagy kárt okozott az állati járvány a hazai vadaskertekben - csak az ázsiai betelepítés segít?

Az afrikai sertéspestis miatt teljesen vagy részben eltűntek a vaddisznók a hazai vadaskertekből. Ezekbe Semjén Zsolt más vadakat, főként ázsiai eredetű szikaszarvast telepítene, hogy a kieső vadászati bevételeket pótolják. Nagy István agrárminiszter szerint is komoly alternatívaként jöhet szóba a szikaszarvas. A miniszterelnök-helyettes szerint ez a vadfaj nem veszélyezteti az őshonos magyar vadállományt – más azonban aggódik emiatt.
Domokos Erika, 2020. március 23. hétfő, 20:03
Fotó: Pixabay - Szikaszarvas

A vaddisznók helyett a szikaszarvasok vadaskertekbe (olyan kerítéssel zárt terület, ahol gímszarvast, dámszarvast, muflont és vaddisznót tartanak, tenyésztenek és vadásztatnak- a szerk.) telepítéséről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, aki maga is vadász, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke beszélt a februárban tartott, 27. Fegyver, Horgászat és Vadászat Nemzetközi Kiállítás (FeHoVa) megnyitóján. Szerinte ez nemzetgazdasági érdek, e nélkül nem leszünk a vadásztatás területén versenyképesek a nyugati, vagy akár cseh riválisainknál.

Hohn Krisztina LMP-s parlamenti képviselő február végén írásbeli kérdést nyújtott be Nagy István agrárminiszterhez, amelyben azt tudakolta, hogy mennyire vehető komolyan a miniszterelnök-helyettes által felvázolt szikaszarvassal kapcsolatos terv.

Oda a vaddisznó, oda a bevétel

Semjén Zsolt a FeHoVán elmondta, hogy a sertéspestis miatt a hazai vaddisznóállomány hatalmas károkat szenved el (több ezer állat a betegség miatt elhullott vagy a továbbterjedés megelőzése miatt gyérítik az állományt - a szerk.). A vaddisznó vadászatból elmaradó bevétel miatt pedig a hazai vadaskertek szenvednek el kárt. A jövőben vélhetően nagyon nehezen áll vissza a vaddisznó populáció mérete, és a muflon, illetve a dámvad vadászata nem fogja tudni a kieső bevételt pótolni. Semjén Zsolt viszont nem szeretné, hogy csökkenjen a vadászipar bevétele.

Ezt részben úgy akarja elérni, hogy idegenhonos állatfajokat telepítenek be a vadaskertekbe, például szikaszarvast (ami kisebb termetű a magyarországi gímszarvasnál, és némileg kisebb a dámszarvasnál is). A KDNP-s politikus szerint a vadaskertekkel szemben lehetünk engedékenyek, így oda a betelepítés megengedhető. Hohn Krisztina LMP-s képviselő ugyanakkor az agrárminiszternek benyújtott kérdésében utalt arra, hogy a legtöbb országban vadasparkba telepítették be a szikaszarvast, de onnan kiszökve elszaporodott.

Köztudott, hogy Ázsiában a szikaszarvas génállományában jelentős génszennyeződés lépett fel az eltérő alfajok közti kereszteződés miatt. Hazánkban ezáltal az őshonos gímszarvas génállománya kerülhet veszélybe. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy csökken az amúgy nagy jelentőségű gímszarvas-vadászat aránya, ha keveredik a két állomány, hiszen kevésbe lesz vonzó vad a vadászok, természetfotósok számára. Illetve kis trófeája miatt a trófeavadászok között sem annyira népszerű

- írta a Hohn Krisztina.

Mi lesz az hazai gímszarvassal?

Az LMP-s politikus szerint a Semjén által felvázolt terv ellent mondd a kormányzati céloknak, kommunikációnak, miszerint a cél az őshonos növény- és állatfajok védelmével párhuzamosan az idegenhonos és inváziós fajok kiszorítása. Hohn Krisztina megkérdte az agrárminiszter, hogy a Semjént által felvázolt terv mennyire vehető komolyan, van-e más mód a vadaskertek pénzügyi bevételének szinten tartására, és ha leromlik a gímszarvas génállománya, nem kerül veszélybe a hazai gímszarvas vadászat?

Semjén Zsolt szikaszarvast is érintő beszéde (forrás: Erdő-Mező Magazin/Youtube)

Egyre jelentősebb a vadaskerti vadászat

Nagy István agrárminiszter válaszát azzal kezdte, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős tényezővé vált a vadaskerti vadtartás és vadásztatás. Az országos terítékadatokból (az elejtett példányok adatai) megállapítható az is, hogy a vadaskerti állományok aránya a legnagyobb mértékben a muflon és a vaddisznó esetében nőtt az elmúlt másfél évtizedben. Az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi megjelenése miatt azonban a zárttéri (vadaskerti) nagyvadgazdálkodásban a vaddisznó folyamatosan és teljesen visszaszorul. Az ágazatban az érintett felek keresik azokat a lehetséges megoldásokat, amelyekkel a szabadterületi és zárttéri vaddisznóvadászatból származó bevételeket érdemi módon képesek helyettesíteni és pótolni - olvasható az agrárminiszter válaszában.

Az ASP miatt kiürülnek a vadaskertek

Magyarországon a nagyvadfajok zárttéri tartása eddig is szakszerű volt, kiváló mennyiségi és minőségi mutatókat produkált - írta a miniszter. "A jelenleg működő vadaskertek nagy többsége a vaddisznó tartására, szaporítására és vadásztatására rendezkedett be. Éppen ezért kézenfekvő lehetőségként merülhet fel annak vizsgálata, hogy az ASP miatt teljesen vagy részben kiürült vadaskertekben a vaddisznót a Magyarországon jelenleg is vadászható egyéb nagyvadfajokkal helyettesítsük.

A vadaskertekben a jövőben az eddiginél nagyobb számban tartandó vadfaj(ok) kiválasztásánál természetesen többek közt mérlegelni kell azt, hogy az adott vadfaj milyen nagyságrendben és minőségben van jelen szabad területen vagy zárt térben (vadaskert), mennyire tűri jól a zárttéri tartást, más vadfajokkal együtt tartva mekkora zavarást bír elviselni, milyen környezeti terhelést jelent az élőhelyére, valamint milyen a bérvadászati kereslet az adott vadfaj iránt. E szempontokra is figyelemmel a szikaszarvas komoly alternatívaként jöhet szóba a járványügyi helyzet által okozott ágazati problémák orvoslására" - olvasható a dokumentumban.

Gyengébb agancsa van, de barátságos
A szikaszarvasról szóló Wikipedia szócikkben azt írják, hogy a vadászok vélekedése ellentmondásos erről a vadfajról. "Egyesek elutasítják, mert agancsa sokkal gyengébb, mint a gímszarvasé vagy az európai dámvadé, mások azért becsülik, mert kevés vadkárt okoz. Nappal és éjszaka egyaránt tevékeny. Szívesebben bujkál a sűrűben." Ázsiából telepítették Európába, a színe sárgásbarna (télen sötétebb), oldalt világos foltokkal.

A magyar gímszarvast nem tudják elcsábítani?

A miniszter szerint e faj gímszarvassal történő hibridizációja a Brit-szigeteken vetett fel problémákat, ott azonban szabad területen élnek jelentős számban. 2005-ben az ír szikaszarvasok számát 25 ezerre, míg a Nagy-Britanniában élőkét 27 ezerre becsülték. A hibridizációs veszélyt ott  növeli, hogy a Brit-szigeteken élő gímszarvasok lényegesen kisebbek, alig fele-kétharmad akkorák, mint nálunk élő fajtársaik - írta Nagy István.

A miniszter szerint nálunk a zárttéri (vadaskerti) vadtartásra vonatkozó törvényi rendelkezések megfelelő garanciát jelentenek a szabadtéri vadállomány védelmére, a zárttéri vadtartásban viszont "eljött az ideje annak, hogy új, az eddigiektől eltérő, de működő megoldásokat is alkalmazzunk". (A tárcavezető válaszában azonban arra nem tért ki, amire Hohn Krisztina is utalt a kérdésében, hogy a zárttartású vadak is kiszökhetnek.)

Van itt már néhány tucat szikaszarvas

Nagy István miniszter válaszában a szikaszarvasok hazai történetéről is ír. "A szikaszarvas az 1910-es években került hazánkba, ekkor a mai Szlovákia területén található Betlérre az Andrássy-család, míg Fehérvárcsurgóra gróf Károlyi Gyula telepítette, mindkét esetben zárt vadaskertbe. A fehérvárcsurgói állományt 1970-ben, az akkori Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság 20-25 példányra becsülte. 1975-ben az akkori lehetőségnek megfelelően a Szovjetunióból a Dybowsky-szarvas néven is ismert alfajából vásároltak ehhez az állományhoz további 28 állatot. Az állomány nagysága 1983-ra elérte a száz példányt, és ekkor felkerült a hazánkban hivatalosan vadászható fajok jegyzésékre, ahol azóta is megtalálható. Állománynagysága azóta sem érte el újra a száz példányt, és az éves teríték is legfeljebb egy-két darab. Az állomány a zárt vadaskertekben élt és él ma is" - ismertette a miniszter.

HOZZÁSZÓLÁSOK