Simor nem egyeztet a kormánnyal

Az MNB Monetáris Tanácsa (MT) túlnyomó többséggel a tartás mellett szavazott, főként az ország kockázati megítélésének romlása miatt. Simor András reagált a jegybanki bérplafon tervezetre: nem hajlandó tárgyalni a kormánnyal, mivel ezek a lépések sértik a függetlenség elvét és az Európai Központi Bank (EKB) véleménye is egyértelmű ebben a kérdésben.
Ádám János, 2010. június 21. hétfő, 15:33
Fotó:

A monetáris tanács két javaslatot vitatott ülésén: a tartásra és 25 bázispontos csökkentésre vonatkozó javaslatot, de a tanács túlnyomó többsége az előbbire voksolt - mondta Simor András jegybankelnök.

Az első negyedéves GDP részletes adatok és az árak alakulása alátámasztják a májusi inflációs jelentés számait - mondta Simor. A gazdaság növekedési pályára állt, aminek motorja az export alakulása és a külpiaci konjunktúra, illetve a belső kereslet visszaesése is mérséklődött. A termelési oldalról leginkább az ipar járult hozzá a GDP javulásához, de a piaci szolgáltatások visszaesése is mérséklődést mutat.

A versenyszféra bérei a márciusi emelkedést követően nem gyorsultak tovább, ami kedvező az infláció alakulása szempontjából.

A nemzetközi pénzpiac azonban hektikusan alakult az elmúlt hónapban - mondta az MNB elnöke. Magyar szempontból nem csak abszolút mértékben, hanem relatíve is romlott az ország kockázati megítélése. Ez megjelent a CDS-felárakban (törlesztésbiztosítási felár) és az államkötvény hozamokban is, bár ezek részben visszakorrigáltak a hó közepéhez képest.

Ezek alapján hagyta változatlanul az 5,25 százalékos alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa és a jövőre vonatkozóan semmilyen jelzést nem kíván adni az MT - mondta Simor.

Simor üzent Orbánnak 

A jegybank munkatársait és javadalmazásukat a jegybanki függetlenség megőrzése érdekében maga az MNB választja meg. Ezért a kormánnyal egyeztetni sem módom, sem lehetőségem nincs - mondta Simor András. Kilenc éve éppen az első Orbán-kormány javaslata alapján döntött az országgyűlés a jegybanki vezetők javadalmazásáról. Ha a kormány úgy gondolja, hogy akkor hibát követett el, akkor miért most tesznek erre megjegyzést és miért nem vetették fel ezt a javaslatot az előző jegybanki vezetés idején - mondta a jegybankelnök.

A jegybank nem konzultált erről az Európai Központi Bankkal, mivel az európai monetáris főhatóság véleménye ebben a kérdésben nyilvános és konzekvens - tette hozzá Simor.

A 29 pontos akciótervet illetően Simor kifejtette: idén valószínűleg rontó hatása lesz a növekedésre nézve a megszorításoknak, érdemi növekedés ugyanakkor jövőre sem várható ezektől a lépésektől. Az inflációra leszorító hatással lesz vélhetően az ármoratórium miatt, ám a kérdés, hogy a kormány milyen szabályozást fogad el ezen a téren.

Az államháztartási hiánycél melletti elkötelezettséget üdvözölte a jegybank, azonban sürgeti a kormányt, hogy minél hamarabb hozza nyilvánosságra a részleteket.

A bankadót illetően a legfontosabb kérdés, hogy ez milyen hatással lesz a reálgazdaságra. Minden harmadik hitelezett forint külföldről származik, ezek harmadát pedig az anyabankok adják - mondta az MNB elnöke. A jegybanki számítások szerint a bankadó hatására a pénzintézetek jövedelmezősége a régiós átlag fele lesz, így jogosan merül fel a kérdés, hogy erre miként reagálnak az anyabankok. Vélhetően szigorúbb lesz a forrásallokáció Magyarország felé és emelkedni fognak a költségek is - vélekedett Simor.

HOZZÁSZÓLÁSOK