A Napi Gazdaság keddi számának cikke A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénzforgalmi bevételeinek eredetileg tervezett 10 870,7 millió forintos összegével szemben 11 357,0 millió forint folyt be. Az eltérés oka főként az, hogy a pénzpiaci szektorból származó felügyeleti díjbevételek az eredetileg tervezett 6994,5 millió forintot meghaladó mértékben, 7392,9 millió forintban realizálódtak - derült ki éves jelentésükből. A felügyeleti díj alapjául szolgáló tőkekövetelménynek a pénzügyi válság miatt prognosztizált csökkenését ugyanis ellensúlyozta a forint leértékelődése miatti növekedés, továbbá az a tény, hogy a szektor intézményei a korábbi pénzügyi évek vonatkozásában mintegy 208,8 millió forintos pozitív díjkorrekciót jelentettek. A biztosítási és a pénztári szektor esetében egyértelmű volt a visszaesés. Az alapdíjak viszont 475,4 millió forintban teljesültek, így több mint 30 százalékkal meghaladták a tervezettet. Ennek nagy része a függő biztosításközvetítőktől befolyt nem tervezett alapdíjbevételből adódott. A díjbevételeknél így az elmaradás a tervhez képest nem érte el a kétszázalékos mértéket sem. A bírságbevételek ugyanakkor határozottan megugrottak, az eredetileg előirányzott 200 millió forintot jelentősen meghaladó mértékben, 775,6 millió forintban teljesültek (érdemes megemlíteni, hogy a mintegy 450 százalékos növekményt főként egy megakivetés okozta, az OTP árfolyam-befolyásolása miatt ugyanis 489 millió forintra bírságolták a Soros Fund Management LLC-t). Ezt a pénzt persze a PSZÁF működésre nem használhatja fel, az összeg pedig még nem is végleges bevétel, hiszen per alatt áll. A felügyeleti jelentésben hangsúlyozzák: gazdálkodásukra 2009-ben kettős nyomás nehezedett. A gazdasági válság hatásaként a bevételek csökkenése volt prognosztizálható, a kormány által elrendelt maradványtartási kötelezettség teljesítése pedig átmeneti intézkedéseket kényszerített ki. Az első negyedév folyamán a folyamatosan romló makrogazdasági és pénzügyi piaci előrejelzések miatt a bevételi prognózist 500 millió forinttal lefelé korrigálták. Ennek megfelelően csökkentett szinten zárolni kellett egyes kereteket (így többek között az informatikai üzemeltetési kiadások, a külföldi kiküldetések költségei, a reprezentáció) és halasztani kellett egyes beruházásokat (informatikai fejlesztések, gépjárműbeszerzés). A kormány a 2008 végi maradvánnyal megegyező, 10 338 millió forint maradványtartási kötelezettséget írt elő a PSZÁF-nak, ezt növelték azután meg félmilliárd forinttal. A maradványtartási kötelezettség összegét a PSZÁF átvezette a zárolt kincstári maradványtartási számlájára. A zárolást a kincstár 2009. december 28-án feloldotta, így a felügyelet újra rendelkezhet a maradványa felett. A 2009. évi maradvány összege 12 941,9 millió forintban teljesült, ami 19,4 százalékkal meghaladta a kormányhatározat által előírt összeget.