Az EU Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának vezetője október 1-ig kért választ arról, mit tervez a kormány Simor András fizetésének ügyében. Marco Buti főigazgató szerint amennyiben a már több uniós hatóság, így a főigazgatóság által is az uniós jogot sértőnek minősített törvény hatályban marad, felkérik az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás megindítására.


Ez ugyan még nem magát a pert jelenti, de az odáig vezető egyenes utat igen. Ha a kormány nem, illetve nem megfelelően reagál a bizottság felszólításaira, nagyjából négy hónap alatt a luxemburgi Európai Bíróság előtt találhatja magát, amely prioritást ad a bizottság által indított pereknek. Az Indexnek nyilatkozó uniós forrás szerint a főigazgató levele az utolsó lépés a jogsértési eljárás elindítása előtt.


A Marco Buti biztos által jegyzett dokumentumban egyértelmű felszólítás található arra, hogy Magyarországnak módosítania kell az egyébként szeptember 1-én hatályba lépett, az uniós jog jegybanki függetlenségre vonatkozó előírásait sértő szabályozást. A módosítással kapcsolatos szándékokra kérdez rá a főigazgató, lényegében erről kéri a magyar hatóságok válaszát.


Félreértette az NGM az EU-t?

Az Index szerint azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium félreérthette a levélben foglaltakat - legalábbis a hétfő este az MTI-nek eljuttatott közleményből ez tűnik ki. A közlemény szerint „az Európai Bizottság hétfőn levélben további információkat kért a magyar hatóságoktól a közigazgatásban bevezetett bérplafonról, amely szeptember elsejével lépett hatályba, és többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőire is vonatkozik".


A brüsszeli levél azonban egyáltalán nem foglalkozik az általános bérplafonnal - mutat rá az Index -, arra, illetve a magyar gazdaság általános helyzetére röviden csak annyiban tér ki, hogy érti a magyar hatóságok nehéz helyzetét és az intézkedés indokait, csak éppen a jegybanki vezetők fizetésének csökkentése sérti az uniós jogot.


A hírportál továbbá úgy tudja, hogy a levél külön megemlíti azt is, hogy az ügyben több másik európai jegybank is jelezte aggályait.


Emellett a levéből kiderül az is, hogy Brüsszel tisztában van azzal, hogy más állami tulajdonú bankok esetében a kormány nem ragaszkodott bérplafonhoz. Az Indexnek nyilatkozó forrása szerint név szerint is megemlítik a Magyar Fejlesztési Bankot, illetve az Eximbankot, amelynek vezetői egyéb juttatásokat és prémiumot is kaphatnak, így rájuk kevésbé hat a bérplafon.


Arra azoban nem tér ki a levél, hogy valójában az állami cégeknél az Orbán-kormány éppen eltörölte a kétmilliós bérplafont - jegyzi meg az Index.

A román kormány hasonló akciója is elbukott


A bukaresti kormány egy ügyesnek remélt trükkel próbálta legalizálni a román jegybank (BNR) alkalmazottainak fizetését. Erre azért volt szükség, mert az Európai Központi Bank (ECB) figyelmeztette a kormányt figyelmét: a közalkalmazotti béreket 25 százalékkal csökkentő törvény nem terjedhet ki a BNR alkalmazottaira is - írta a bukaresti Új Magyar Szó.


"A jegybank alkalmazottainak formálisan nem az állam a munkaadója, ezért a fizetésük csökkentéséről csak az intézmény igazgatótanácsa dönthet" - érvelt az ECB a jegybank függetlensége mellett, már a törvény életbe lépése után. Az Európai Bizottság egyenesen uniós kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg a kormányt a jogszabály miatt.

Brüsszel az uniós szerződésre hivatkozott, amelynek 123. paragrafusa kimondja: a tagállamok nem finanszírozhatják a költségvetésüket jegybanki forrásokból. Ezzel szemben a 118-as törvény az állami büdzsébe utaltatta a jegybanki fizetésekből lefaragott összeget.


A Boc-kabinet éppen erre hivatkozva próbálta megkerülni a brüsszeli tiltást. A kormány sürgősségi rendelettel úgy módosította a 118-as törvényt, hogy a BNR alkalmazottainak fizetéséből elvett 25 százalék a jegybanknál maradhat. Így a lefaragott összeg hivatalosan nem kerül az állami költségvetésbe, végül mégis a büdzsébe folyik majd be, ugyanis a BNR profitjának 80 százaléka a törvény szerint az államot illeti meg - írta Dan Popa, a Hotnews hírportál gazdasági elemzője.


Azonban ezzel sem sikerült átverni az ECB-t, amelynek diplomatikus megfogalmazása szerint "aggodalomra ad okot" a jogszabály-módosítás. Az ECB fenntartja azt a véleményét, hogy mivel a fizetéslevonásról szóló döntést nem a BNR igazgatótanácsa hozta meg, csorbult a jegybank uniós szerződésben szavatolt függetlensége. A kormánynak elküldött állásfoglalásában az ECB azt is leszögezte: a sürgősségi rendelet az uniós szerződés 123. cikkelyét is megszegi, mert az összeg, ha burkolt formában is, de az állami költségvetésbe folyik be.