Válságban is jól teljesített a gyógyszeripar

A 2020-ban megjelent koronavírus-pandémia példa nélküli kihívást jelentett a magyar gyógyszeriparnak, amely alkalmazkodásával, és új rendszabályok bevezetésével ezzel a válsággal szemben is ellenállónak bizonyult - állították egybehangzóan iparági szereplők a tavalyi tapasztalatok valamint a Nézőpont Intézet friss tanulmánya alapján.
Szepesi Anita, 2021. január 21. csütörtök, 09:58
Fotó: Napi.hu

A gyógyszergyártás a koronavírus előtt, alatt és után is a magyar nemzetgazdaság meghatározó szereplője, a koronavírus-válság rámutatott, hogy Magyarország számára nagy előny, hogy az országban történelme van a gyógyszergyártásnak s így biztos lábakon áll a termelés - állapítja meg a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) megbízásából a Nézőpont Intézet által készített elemzés.

A vállalatok által 2020 szeptember végén közzétett pénzügyi beszámolók, valamint a november végén a KSH által publikált iparági statisztikák hátterében csak mostanra foglalható össze az ágazat gazdasági teljesítménye.  A KSH adatai szerint a gyógyszeripar a 2018-as 1 027 milliárd forintról 2019-re közel 100 milliárd forinttal meghaladva 1 119 milliárd forintra növelte kibocsátását, míg például a zöldgazdaság ugyanezen időszakban 478 milliárdról 512 milliárd forintra, az éllovasnak számító járműipar 8 761 milliárdról 9 938 milliárd forintra növelte a kibocsátását - derül ki az elemzésből.

Az eredményt egy főre vetítve vizsgálva elmondható, hogy a gyógyszeriparon belül 2018-ban egy munkavállalóra 52 millió forint értékű kibocsátás jutott, mely 2019-re 65 millió forintra emelkedett. A zöldgazdaságban ugyanezen időszakban 20 millió forintról 21 millió forintra nőtt az egy főre jutó kibocsátás, míg a járműiparban 78 millió forintról 87 millió forintra.

A KSH adatai alapján a gyógyszeripar 2018-ban 480, míg 2019-ben 50 milliárddal több, 530 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket állított elő. Ugyanebben az időszakban a zöldgazdaság bruttó hozzáadott értéke ennek csak mintegy 40 százaléka, 191 milliárd forint majd 211 milliárd forint volt, a gépjárműipar bruttó hozzáadott értéke pedig a 2018-as 1 663 milliárd forintról 2019-re 1 653 milliárd forintra csökkent, a gyógyszeriparhoz képest alig több mint háromszoros értéktermeléssel - olvasható az összefoglalóban.

A tanulmány szerint az egy főre vetített értékekben mutatkozik meg igazán a gyógyszergyártás értéke: 2018-ban egy munkavállalóra 24, míg 2019-ben már 31 millió forint bruttó hozzáadott érték jutott. A zöldgazdaságban ugyanakkor 2018-ban 8, míg 2019-ben 9 millió forint jutott, a járműiparban pedig 2018-ban és 2019-ben is kerekítve 15 millió forint bruttó hozzáadott érték jutott egy munkavállalóra.

Ha a gyógyszeripar 530 milliárdos bruttó hozzáadott értékéhez hozzávesszük azt is, hogy más vállalatokon és a beszállítói iparágon keresztül mennyi közvetett, a munkavállalók pénzköltésein keresztül pedig mennyi indukált hozzáadott értéket generált, akkor az látható, hogy 197 milliárd forint közvetett és 153 milliárd forint indukált hozzájárulással a gyógyszergyártás teljes hozzáadott értéke 880 milliárd forintnak becsülhető.

Exportorientált ágazat

A gyógyszeripar 2019-ben 907 milliárd forint értékben értékesített, amelyen belül az exportértékesítés 777 milliárd forintot, a teljes értékesítés 86 százalékát tette ki a KSH adatait szerint. A magyar gyógyszer-külkereskedelem a visegrádi országokkal összevetve is kiemelkedő: a Eurostat határparitáson alapuló adatai alapján - ami az áruk értékébe beleszámítja azoknak az ország határáig felmerülő szállítási és biztosítási költségeit is - egyedül Magyarországról mondható el, hogy értékben az export meghaladja az importot. Míg a magyar gyógyszerexport 2019-es MNB középárfolyamon számolva 399 milliárd forint többletet, addig Szlovákia 457 milliárd, Csehország 686 milliárd, Lengyelország pedig 1 053 milliárd forint hiányt mutat.

Nagyot nőtt a k+f ráfordítás

A MAGYOSZ 16 tagvállalata 2018-as 68 milliárd forintos k+f ráfordításaikat 2019-re 11 százalékkal, 76 milliárd forintra növelte.

2019-ben a teljes nemzetgazdasági k+f ráfordítás 10 százalékát adták a gyógyszergyártók ráfordításai, míg a feldolgozóiparon belül 29 százalékot. A MAGYOSZ adatközlése alapján a gyógyszeriparban dolgozók 15 százaléka dolgozik k+f munkakörben.

A KSH adatai alapján ez a 2507 munkavállaló a teljes nemzetgazdaságban k+f munkakörben foglalkoztatottak 7, míg a feldolgozóiparban k+f munkakörben foglalkoztatottak 16 százaléka. A tanulmányhoz adatot szolgáltató 16 MAGYOSZ-tagvállalat közlése alapján a vállalatok 14 997 teljes állású munkavállalójának 43 százaléka felsőfokú végzettséggel, míg 48 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik.

Így teljesítettek a kkv-k

A magyarországi gyógyszergyártásban a kis számú nagyvállalat mellett működő számos kis- és közepes vállalkozás jellemzően a hazai piacra termel,  k+f ráfordításaik a nagyvállalatokhoz képest alacsonyabbak, de árbevételüknek nagyobb részét fordítják fenntartó és termelést bővítő beruházásokra: 2019-ben a kkv-k árbevételük 11,6, míg a nagyvállalatok 7,5 százalékát fordították beruházásokra az elemzés szerint.

A gyógyszeripar rezisztens a válságokkal szemben

A szektor már nagyon sok válságot túlélt, legutóbb a 2019-ben bevezetett szerializáció miatti megtorpanás, majd visszatérés után a 2020-as pandémia jelentett példa nélküli kihívást. A járvány alatt a biztonságos gyógyszerellátás fenntartása volt a legfontosabb, amit az ágazat
alkalmazkodóképességével és új rendszabályok bevezetésével sikerrel abszolvált, megmutatva, hogy a magyar gyógyszeripari rezisztens a válságokkal szemben, és képes a nem várt kihívásoknak megfelelni - kommentálta a tanulmány megállapításait  az azt bemutató sajtóbeszélgetésen Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke.

Az idén alapításának 120 éves évfordulójához érkező Richter elnöke, Bogsch Erik úgy vélte, az ország szempontjából legfontosabb a szektorban teremtett szellemi hozzáadott érték. Példaként a Richter originális termékét, a cariprazine-t említette, amely az amerikai értékesítések után tavaly nettó 250 millió dolláros royalty bevételt hozott a társaságnak. Megjegyezte, hogy az új termékeknek köszönhetően a Richter 60 milliárd forintot fordíthatott kutatásra, s a vállalat egymilliárdos exportja körülbelül 400 millió euróval javította az ország külkereskedelmi mérlegét.

Az elmúlt évet értékelve elmondta, a pandémia mintegy 500 millió forintos plusz költséget jelentett a Richternek, ugyanakkor árbevételben nem hozott pluszt, mivel főként a vény nélkül kapható vitaminok forgalma lendült fel, de ilyeneket a Richter nem gyárt. Fontosnak nevezte, hogy folyamatosan fent tudták tartani a gyógyszerellátást. Várakozásai szerint az idei első két negyedév is nehéz lesz.

Kezelni kellett az ellátási láncok felborulását

Hodász István, az Egis vezérigazgatója, a MAGYOSZ alelnöke nagyon hektikus évként jellemezte 2020-at, amikor új tevékenységek sorát kellett bevezetni: új munkamódszereket, az azokhoz szükséges feltételeket meg kellett teremteni, újragondolni az ellátási láncokat, és megteremteni ezeket. Véleménye szerint összességében a 2020-as év is bizonyította a gyógyszeripar válságállóságát, a bevételeket növelték a higiénés feltételek biztosítása és az ellátás lánc felborulása - a kereskedelmi repülőjáratok, megszűnése, a teherjáratok megszűnése, karantén korlátozások, gyógyszeripari szerepelők mozgásának korlátozása -  miatt keletkező plusz költségek mellett is.

Nincs szégyenkeznivalója a gyógyszeripari kkv-knek sem, pedig komoly kihívást jelentett, hogy jelentős erőforrásokat kellett a pandémia miatt védekezésre fordítani a folyamatos termelés biztosítása érdekében - jegyezte meg Greskovits Dávid.

A pandémia, az ellátási láncokkal kapcsolatos gondok az Ázsiában koncentrálódó hatóanyaggyártás miatti kiszolgáltatottságra is felhívta a figyelmet. Ezt a függőséget meg kell szüntetni, a kulcsfontosságú hatóanyagok gyártását vissza kell hozni Európába  - tette hozzá Hodász István.

A koronavírus-vakcinákkal kapcsolatban a szakértők fontosnak nevezték, hogy az engedélyezés követelményrendszere gyógyszerbiztonsági és hatékonysági szempontból is azonos legyen. Az eljárást lehet gyorsítani, de a feltételeken nem szabad puhítani - hangsúlyozták egybehangzóan.

A koronavírus-terápiában alkalmazott remdesivirről Bogsch Erik elmondta, az első menetben gyártott mennyiség mintegy 3 ezer betegnek jelentett sokszor életmentő megoldást. A február közepére, végére elkészülő újabb mennyiség további 3-4 hónapra elegendő lesz.

HOZZÁSZÓLÁSOK