A levegőn veszett össze két cég - a bíróságnak kellett dönteni

Egy cég Aero Plusz szöveggel és a mellé tett ábrával kért védjegyet, de az Aereco védjegy tulajdonosa ez ellen tiltakozott. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mégis elrendelte a kért megjelölés lajstromozását. A bíróságok viszont a védjegyet töröltették.
Németh Géza, 2020. február 23. vasárnap, 16:10
Fotó: Pixabay

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset nem nevesíti egyik céget sem, viszont az interneten mindkét megjelölt szóra számos kínálat jelenik meg.

A kérelmező társaság tömítő és szigetelő anyagok, tömítőszalagok és rugalmas csövek, nyílászárókra szerelhető hőlégbevezetőkre kérte a védjegyet.  A megjelölés fekete téglalap alakú keretben ábrázolja a fekete szélű, fehér színű betűkkel szedett Aero Plus szóösszetételt és a szavak előtt egy stilizált, három vonalból álló hullámábrázolás látható.

Az Aereco megjelölésű védjegy tulajdonosa (a szó előtt világos- és középkék színű sávokból álló nonfiguratív ábra látható) tiltakozott az ellen, hogy a másik társaság megkapja a védjegyet. A meglévő védjegy szellőztetőberendezések és készülékek épületekhez, légszűrő és légkondicionáló berendezések, légelszívók, és légáramlás-szabályozók árukra vonatkozott.

A kétféle megjelölés mögötti áruk más-más osztályba tartoznak.

A tiltakozás ellenére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - határozatával - elrendelte a kért megjelölés védjegyként történő lajstromozását. A meglévő védjegy tulajdonosa a bíróságon kérte a védjegy-bejelentés elutasítását és azt három fokozaton is megnyerte.

Az elsőfokú bíróság az új védjegy-bejelentést elutasította, vagyis törölte a lajstromozott védjegyet. Indoklásában kifejtette, hogy az Aereco és az Aero Plus szavak vizuálisan, fonetikailag és jelentésükben hasonlók. A bejelentett megjelölés és a meglévő védjegy árujegyzékébe tartozó áruk - annak ellenére, hogy más áruosztályban szerepelnek - ugyancsak hasonlók. Az érintett áruk egyaránt a lég-, illetve szigeteléstechnikához kapcsolódnak, tehát ugyanazon szűk piachoz tartoznak, funkciójukat, rendeltetésüket és értékesítési csatornáikat tekintve nagy fokú hasonlóságot mutatnak. Ezek alapján az összehasonlított megjelölések összetéveszthetők.

Az elutasított lajstromú cég fellebbezett, de a másodfokú bíróság sem engedte tovább a védjegyét, mivel az elsőfokú bíróság döntésével és indokaival egyetértett. Indoklásában úgy vélte, hogy a két védjegy-szó összetéveszthetőségét a vásárlókra gyakorolt összbenyomás alapján kell vizsgálni. Az ábrával kombinált kért megjelölésben és a meglévő védjegyben a szóelem a domináns, amelynek vizuális és fonetikai hasonlóságát a magyar nyelv kiejtési szabályai szerint az első szótag hangsúlyos volta is megerősít. A hasonlóságot fokozza mindkét megjelölésben az ábra és a szóelem azonos elhelyezése is, mindkét esetben az - egyébként jellegzetesnek nem tekinthető - ábra a domináns szóelem előtt helyezkedik el.

Ezt követte a felülvizsgálat a Kúrián, amely a korábbi ítéletek helybenhagyásával járt. A legfőbb bírói fórum kifejtette, a korábban eljárt bíróságok - az ítélkezési gyakorlatnak is megfelelően - helytállóan állapították meg, hogy az összehasonlított megjelölések az összetéveszthetőség veszélyét magában hordozó mértékig hasonlóak. A kombinált megjelölésekben általában a szóelem a domináns, amivel a vásárló az árut megnevezi. Az átlagos fogyasztó nem elemzi tüzetesen a megjelölésben szereplő grafikai elemeket és nem bonyolódik a szavak, illetve szóelemek jelentéstartalmának részletes vizsgálatába. A fogyasztók rendszerint a megjelöléseket nem egyszerre érzékelik, míg az egyiket látják, a másik az emlékezetükben él. Az átlagos vásárló nem végzi el az Aero és az Aer szóelemek nyelvtani és logikai szabályok szerinti elemzését, és ennek alapján a szóelemek szóösszetételben való lehetséges értelmezését. Azok a figyelmes és kellő értelmi képességű átlagfogyasztó emlékében is csupán úgy rögzülnek, mint a levegővel kapcsolatos a kifejezések.

HOZZÁSZÓLÁSOK