Böröcz Petra–Diószegi József Több ezerre tehető az önkormányzati alapítású lapok száma – tudtuk meg az ezek nyilvántartását végző kulturális tárcától. Ez érthető is, hiszen szinte valamennyi – 3200 önkormányzat – ily módon is tájékoztatni akarja lakosait a településen történtekről. Az esetek egy kisebb részében a polgármesteri hivatal a lap megjelentetője, a többség azonban – közbeszerzési pályázaton – professzionális kiadóra bízza a lap kiadását. Az önkormányzati lapok általában ingyenesek, de némely település oly módon is igyekszik visszaszerezni a befektetett összeg egy részét, hogy jelképes pénzért árulja a lapokat. Ez utóbbi megoldással főleg a kistelepülések élnek, ahol nincs vagy minimális a laphoz köthető hirdetési bevétel. Nem a világ legnagyobb üzlete az önkormányzati lapok kiadása, inkább szolid, ugyanakkor megbízható vállalkozásnak mondható, hiszen a kiadó biztos lehet abban, hogy amennyiben betartja a polgármesteri hivatallal kötött szerződést, az önkormányzat kiszámíthatóan fizet a szolgáltatásért – mondta lapunknak Machos Ferenc, a budapesti XIII. kerületi Hírnököt és a Belváros-Lipótváros lapokat kiadó, magyar magánszemélyek tulajdonában lévő Sprint Kft. ügyvezető igazgatója. A Sprint – amely korábban egy nyomdai előkészítő vállalkozás volt, s amely cég ma is maga végzi ezt a tevékenységet – tíz évvel ezelőtt egy pályázaton nyerte el a XIII. kerületi lap kiadásának jogát, később pedig egy közbeszerzési tenderen szerezte meg ezt a jogot, amely mellé idővel az V. kerület lapját is megnyerte. A XIII. kerületi önkormányzat lapját 67 ezer, míg az V. kerületét 24 ezer példányszámban állítják elő, saját szerkesztőséggel, s ők végzik a nyomdai előkészítést is, ám a nyomdai munkálatokat és a terjesztést alvállalkozókkal végezteti a Sprint. Machos egyébként általában nullszaldó körüli ajánlatot tesz egy-egy közbeszerzési pályázaton, s a hirdetési bevételekből igyekszik előteremteni a nyereséget. Az önkormányzati lapoknál egyébként e téren elég korlátozottak a lehetőségek, a polgármesteri hivatal ugyanis – túl azon, hogy a pályázatban igyekszik meghatározni a lapok fő tartalmi elemeit – előírja az értékesíthető felületek terjedelmét is. Azok a kiadók azonban – s ilyen a Sprint is –, amelyek több lapot adnak ki, kissé kedvezőbb helyzetben vannak azokhoz képest, amelyek csak egyet dobnak piacra, hisz a az előbbiek ezáltal csökkenthetik működési költségeiket, s a hirdetések során is nagyobb kedvezményt tudnak adni, miután több lapban is megjelentethetik a reklámokat, így ezek a társaságok kedvezőbb árajánlattal állhatnak elő az önkormányzatok pályázatain. Noha alacsony meddőszórás mellett, szinte biztosan célba találnak az önkormányzati lapok hirdetései, ezek a helyi kiadványok jellemzően nem szerepelnek a nagyobb reklámköltők médiabüdzséiben. Ennek csak egyik oka az, hogy az elérhető fogyasztók számához képest magasnak számíthat az önkormányzati lapok tarifája, több településen a bérkiadást végző vállalkozó ellenérdekeltsége miatt szorulnak ki a hirdetők a lapokból. A szegedi, hódmezővásárhelyi és csongrádi önkormányzati hírekről tudósító periodikákat kiadó Lapcom Kft. például nem engedi üzleti hirdetések megjelentetését (az önkormányzati tulajdonban lévő kht.-kén kívül), mivel azokat saját, üzleti alapon kiadott újságjaiba (Délmagyarország, Délvilág) igyekszik terelni – tudtuk meg Papp Klárától, a kiadó igazgatójától. Az évi 12-20 alkalommal, 74 ezres példányszámban megjelenő Szegedi Tükör kiadására szóló megbízást egyébként közbeszerzési eljárás keretében nyerte el a cég. Bérkiadás esetén a tematikát mindig az önkormányzat által felállított szerkesztőbizottság határozza meg, de esetenként a kiadóhoz tartozó újságírók is ajánlhatnak témákat. Papp szerint elsősorban az határozza meg egy önkormányzati kiadvány készítésének módját, hogy az adott település önkormányzata rendelkezik-e a megfelelő infrastruktúrával és szakmai tapasztalattal vagy nem. Szentesen például a hivatal munkatársai készítik a lapot és az önkormányzat nyomdájában nyomják, máshol a bérkiadás bizonyul a hatékonyabb megoldásnak. A 27 ezres lélekszámú Szigetszentmiklóson például a helyi lap működése óta az önkormányzat adja ki azt, a szakmai munkát pedig az alkalmazott főszerkesztő segíti. A 10 ezres példányszámban megjelenő Kisvárosban idén március óta fogadnak üzleti hirdetéseket, amelyek tarifáját a hirdető vállalkozások nagysága szerint differenciálják – tudtuk meg Czékus Mónika kommunikációs titkártól. Az egyoldalas megjelenés így 60-70 ezer, a féloldalas 33-50 ezer, a nyolcad oldalas pedig 11-17 ezer forintba kerül egy alkalommal. Czékus elmondása szerint jellemzően a helyi vállalkozók használják az orgánumot, a nagyobb társaságok közül van olyan, amelyik drágállja a hirdetési helyet. A negyedéve indult reklámozási lehetőség egyelőre nem hoz sokat, így voltaképpen az önkormányzat finanszírozza a lapot, amelynek éves büdzséje 6,3 millió forint. Az egyik Hajdú-Bihar megyei kistelepülés, a mintegy 2400 főt számláló Konyár is megjelenteti önkormányzati, közéleti lapját. Bár a településen működik a falu életét is bemutató kábeltelevízió-hálózat, de ezúton is tájékoztatni akarják a falu lakosait a különböző közösségek életéről, az önkormányzat döntéseiről – mondta lapunknak Nagy Károlyné jegyző. A lap negyedévente, általában nyolc oldal terjedelemben, 500 példányban jelenik meg. Az önkormányzat évi 200 ezer forintot fordít a lap megjelentetésére, ami alapvetően a nyomdai munkálatokat jelenti (a tartalomért az önkormányzat intézményeinek, közösségeinek vezetői felelnek). A befektetett összegből valamennyit szeretnének visszaszerezni, ezért a lapot pénzért (50 forintért) árulják, hirdetési bevételre ugyanis – a kiadvány időszaki jellege, illetve az egy-két hetes nyomdai átfutás miatt – nem számíthatnak.