Szakértők szerint joggal vetődik fel az a kérdés, vajon Budapesten miért nem rendeznek olyanféle plakátárveréseket, amilyet utoljára 2002-ben tartott Szabó Károly. Szabó, az Artbooks tulajdonosa továbbra is foglalkozik plakátokkal, de aukciót egyelőre nem tervez, inkább az interneten (www.artbooks.hu/plakat) tartja a kapcsolatot klienseivel. Nem valószínű, hogy Magyarországon ne lenne fizetőképes kereslet az alkalmazott grafikára, hiszen a nagy házak árverésein súlyos milliókért kelnek el festmények. Nagyobb gond, hogy nincs szakirodalom, hiányoznak a könyvek, tanulmányok, amelyek orientálnák a vásárlókat, mire költsék a pénzüket. Néhány intézmény - a Magyar Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum és a Kiscelli Múzeum - rendelkezik ugyan plakátgyűjteménnyel, de kiállításokat csak úgy tíz-húsz évente rendeznek. Gondot jelent az is, hogy itthon szűkös a kínálat, a megfelelő minőségű plakátok többségét már rég felvásárolták nyugati kereskedők. A harmincas évekbeli híres Modiano-kampány Bortnyik és Berény által tervezett darabjai - amelyek mára 10 és 30 ezer dollár közti árakon kelnek el - teljesen eltűntek. A két világháború közötti egyéb plakátok többnyire 10-80 ezer forintért szerezhetők be, bár egy jó magyar darab a kereskedők szerint 100-200 ezer forintot is megérhet. A plakát ráadásul divatcikk is: a hetvenes-nyolcvanas években keresettek voltak az „enni-inni-dohányozni” plakátok - mára ezek ára a töredékére esett vissza. Nagy kultusza volt a filmplakátoknak és a szocreálnak is, ez nagyjából mostanra csengett le. A filmplakátoknak azonban a mindenkori divattól függetlenül is jelentős gyűjtői köre van külföldön, itthon viszont még nem fedezték fel őket. Ezt kívánta elősegíteni a Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett, most záródó kiállítás, amellyel egyidejűleg könyvet is megjelentettek, a teljes anyag reprodukcióival, angol és magyar nyelvű tanulmánnyal. Az Ernst Galéria kollekciója 170 darabból áll, az 1912 és 1945 közti időszakból tartalmaz magyar és nemzetközi filmplakátokat. (A külföldiek nagy része is magyar vonatkozású, a rendező Korda, Kertész, Cukor vagy a producer Pasternak révén, akiket Alexander Korda, Michael Curtiz, George Cukor vagy Joe Pasternak néven ismer a világ.) A Magyarországon bemutatott filmekhez készült utcai plakátokon többek közt Kabos Gyulát, Karádi Katalint, Jávor Pált, Páger Antalt, Olivia de Havilland-t, Cary Grantet, Ingrid Bergmant, Bette Davist láthatjuk magyar alkotók szemével. A kor kiemelkedő plakátművészeiként tartják számon Bíró Mihályt, Sátori Lipótot, Földes Imrét, Geiger Richardot, de olyan nagyságok se vetették meg a műfajt, mint Vértes Marcell, Kassák Lajos, Ferenczy Károly, Kozma Lajos, Nemes-Lampérth József, Kmetty János. Utóbbiak főleg politikai és reklámplakátokat készítettek; valójában ezek kis példányszámú litográfiák, és mivel nagyon kevés maradt fenn belőlük, mára majdhogynem egyedi művészeti alkotásoknak tekinthetők. Az Ernst Galéria gyűjteményének nagy erénye, hogy a magyar filmplakát történetének legritkább, korai példányai találhatóak meg benne, és kinyomozták minden darab alkotóját, keletkezési körülményeit. A gyűjtemény bemutatásával a tulajdonosok, Ernst és Eleni Wastl szeretnék ösztönözni a téma művészettörténeti feldolgozását is - nem titkolva azt sem, hogy megfelelő vevő jelentkezésekor eladnák az anyagot. Szeretnék azonban, ha a gyűjtemény egyben maradna és itthon találna új gazdára. Magyarországon nemigen találkozni összehasonlításra alkalmas leütési árakkal, de külföldön időnként felbukkannak magyar vonatkozású darabok. Grosz Károly magyar grafikus 1932-es, A múmia című filmhez az Universal Studio számára tervezett plakátját a Christie's árverezte Londonban 2001-ben; becsértékét 30-50 ezer font között határozták meg, leütési ára 80 750 font lett, ami az árverezőház jutalékával együtt 30 millió forint körüli összeg. Grosz a húszas évek végétől az Universal művészeti igazgatója volt, az Ernst Galéria kollekciójában is szereplő posztere - a Kék csillag (Beau Gest) című 1939-es filmhez - korábban 5 ezer fontos leütési árat ért el, szintén a Christie'snél. Április 22-én Bécsben, a Dorotheumnál lesz plakát- és képregény-aukció, a 440 tételben hét magyar litográfia is található. Bíró Mihálytól a Magyar Vöröskereszt sorsjegyét népszerűsítő plakát 110 euróról indul, csakúgy, mint a trianoni revíziót követelő Vissza, illetve a Megalakult a keresztény Nemzeti Párt feliratú politikai plakát. Száz euróról kezd a Ne csüggedj - A vöröshadsereg diadalmas útja 1919 május-június feliratú plakát, valamint egy jótékonysági felhívás. Drágábbak a színházi tételek: a Magyar Színház A kék madárjának plakátja 180, Wirschy Emília Klasszikus táncestjéé pedig 200 euróról kezdi a licitet.