A Dorotheum e heti militária-árverésének magyar relikviái közül először egy magyar szablyát licitálnak a XVI. század végéről a fegyverkovács mesterjelével és „Fringa” felirattal (kikiáltási ára 600 euró). Egy magyar lövészárki tőr két osztrák bajonettel társítva 200-ról startol. Három 1935-ös komplett magyar szurony tokkal és tartótáskával, „Zelinka Budapest” stemplivel 180 euróba kerül együtt. A magyar légierő két világháború között használt tőre sast mintázó keresztvassal, pengéjén a magyar címerrel 150 eurót kóstál. Egy 1870 tájáról való kétcsövű puska „Kardletz Ede, Esztergom” felirattal valódi gyűjtői példány, 190 euróért. A kassai hadkiegészítő körzet 1910 körüli, „császári és királyi” (k. u. k.), jó állapotú gyalogsági hadnagyi egyenruhája 220 euróba kerül, az 1. huszárezred egyik káplárjának legénységi atillájáért 260 eurót kérnek a Dorotheum szakértői. A 11. huszárregimentből gróf Georg Wallis ezredes sötétkék atilláját skarlátvörös lovaglónadrág egészíti ki, aranyszínű zsinórzattal és vitézkötéssel, belső zsebén Szalay József szabóságának hímzett védjegye és a tulajdonos neve, valamint a készítés dátuma (1909. márc. 29.), nem csoda, ha megkérik az árát, 400 euróról indítva. Ehhez képest valóságos alkalmi vétel a Horthy-érából egy őrnagy úgynevezett estélyi atillája, kiváló állapotban, 220 euróért. A sapkajelzések kategóriájában húszasával lehet pályázni első világháborús magyar királyi honvédjelvényekre, 180 eurótól. Közös monarchiabeli történelmünk hadi vonatkozású szakkönyvei mellett rendkívül érdekesek a színezetlen vagy színezett litográfiák kisebb-nagyobb csoportjai. Egy lova mellett álló magyar huszárt 1800 tájáról és egy bécsi önkéntest együtt 80 euróért vesztegetnek. Két másik, szintén rámázott és üvegezett lapon magyar gránátosok pózolnak a bécsi Hofburgban 1820 táján (95 euró). Ezek a kőnyomatok olykor a néhai ellenfél szemszögéből ábrázolják 1848-49-es forradalmunkat és szabadságharcunkat. Társai mellett olyan neves osztrák mester volt haditudósító az aradi csatánál avagy a budai vár ostrománál, mint Pettenkoffen (kereken 100 euró 11 lapból álló kollekciója). Ő úgy megkedvelt bennünket, hogy később rendszeresen eljárt a szolnoki vásárokra, az alföldi falvakba, békés magyar tájat és népet festeni. Wagner István