Ma már elfogadott szakma. Az „átkosban", „a vas és acél országában" legföljebb megtűrt foglalkozásnak számított. Néhány, külföldiek által látogatott szálloda bárjában alkalmaztak ugyan mixereket, de csupán a kevert italok iránt eléggé el nem ítélhető módon ellenállhatatlan vonzalmat tanúsító nyugati vendégek kedvéért. Igaz, akkoriban még elevenen hatottak ránk a Koreából keltezett tudósítások a Coca-Colától lerészegedett amerikai katonák rémtetteiről. Most már harmadik éve, hogy a budapesti Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán mixerek is diplomázhatnak. Csizmadia László főigazgató ismerte föl szakképzésük fontosságát, s Hámori Antal dolgozta ki aprólékos gonddal a tananyagot. Milyen a jó mixer? Hámori Antal szerint - aki a főiskola elvégzése után jogi doktorátust szerzett - mindenekelőtt tisztességes, becsületes ember, aki a legjobb értelemben alázatos a vendéggel szemben, s nem takarékoskodik a mosolyával. Művelt és sokoldalú. Tulajdonképpen a vendéglátó szakma frontembere: a bárpult túlsó oldalán nemegyszer éppen tőle várnak felvilágosítást külföldiek az ország, a város dolgairól, a mindennapi élet apró-cseprő ügyeiről egy-egy koktél mellett. Aki nem igazán kommunikatív típus, az nem állja meg a helyét. És persze alapkövetelmény az idegennyelv-ismeret. Minél több nyelvet beszél a mixer, annál jobb: a vendég örül, ha anyanyelvén cseveghet. Viszontagságos história a Magyar Mixer Szövetség története. Karczag János elnök 1970-ben Bledben vette föl a kapcsolatot a Mixer Világszövetséggel, amely meghívta világkongresszusára. Ez adta az ötletet a pincértanulóból italszakértővé avanzsált szakembernek, hogy az akkoriban még országosan alig tucatnyi mixert szakosztályba tömörítse. Ám az akkori puritán fölfogás vasfüggönyén nem sikerült áttörnie. A minisztérium illetékese olvasatlanul visszaküldte a tervezett szövetség alapszabály-tervezetét: „Striciknek és k...-knak nem alapítunk szövetséget!" Ők azonban nem nyugodtak. 1976-ban - s attól kezdve minden második évben - megrendezték a magyar koktélversenyt. Három évvel később - ettől kap a história igazi magyar zamatot - az Illetékes Elvtárs szabadságra ment. Nosza, sebtében bekérte a minisztériumba a szükséges papírokat az ügy pártfogója, s annak rendje-módja szerint megtörtént az engedélyezés. Ügyes diplomáciai érzékkel a harmadik magyar koktélversenyre meginvitálták a világszövetség elnökét, a magyarok pedig csatlakoztak a világszövetséghez. Azóta Budapesten már világbajnokságon is összemérték tudásukat a mixerek: az akkori Fórum Hotelben 30 ország versenyzői vetélkedtek, s a világszövetség teljes vezérkara elfogadta a magyarok meghívását. Honfitársunk ugyan eddig még nem lett világelső, de a legutóbbi versenyen a szlovén és az osztrák mixer mögött a harmadik helyen Lajsz András végzett. A múlt hét végén a Hélia Szállóban 17-en vették át a főiskolai diplomát. Az újonnan végzett diplomás mixerek közül tizenhárman fiúk. Ezzel is példázva, hogy az egyik legfiatalabb magyar szakma - híven a foglalkozás angol megjelöléséhez: barman - mégiscsak elsősorban férfias tulajdonságokat feltételez. Gyapay Dénes Képalá: