Amadeu Altafaj Tardio megerősítette, hogy az Európai Unió végrehajtó testülete levélben kért további információkat jogszabályról, amely szeptember elsején lépett hatályba, és többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőire is vonatkozik. 

Leszögezte azt is: a bizottság úgy gondolja, hogy a szabályozás érintheti bizonyos kulcspozíciók, köztük az MNB-elnök függetlenségét. Altafaj Tardio azonban hangsúlyozta: egyelőre nincs szó uniós szabálysértési eljárásról.

Más források szerint ugyanakkor a levélben utalás szerepel az uniós alapszerződés egy cikkelyére, amely kimondja, hogy ha egy tagország nem tesz eleget a bizottság véleményben megfogalmazott kérésének, az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet. A levél az értesülések szerint úgy fogalmaz, hogy amennyiben a törvényt változatlanul hagyják, a bizottság illetékes szervei azt kérik majd a biztosok testületétől, hogy ennek a cikkelynek a szellemében járjon el.

Magyar újságíróknak nyilatkozva Altafaj Tardio elmondta: egyebek között az intézkedés mögötti szempontokat szeretnék tisztábban látni. A jogszabály ugyanis esetenként 75 százalékos mértékű bérkorlátozást jelent, ami nagyon szokatlannak számít - fejtette ki.

Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője szerint a bizottság nem saját kezdeményezésére foglalkozik a témával, hanem más EU-tagországok nemzeti bankjai hívták fel arra a testület figyelmét.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már előző nap kiadott közleményében világossá tette, hogy a kormány álláspontja változatlan: kordában kell tartani a fizetéseket a közigazgatásban.

A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a jegybank elnökének fizetését havi kétmillió forintban korlátozó intézkedés a jegybanki függetlenséggel összeegyeztethető. A bérek korlátozását előíró törvény egységes elvek alapján a teljes közszférára vonatkozik" - tartalmazza a közlemény.

Az Európai Központi Bank (EKB) már a törvényjavaslat elfogadása előtt hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy ne sérüljön a központi banki függetlenség elve.

QP | Quality Placement