A DIW úgy látja, hogy a VB a belföldi keresletet megélénkítheti, így a máskülönben az exporttól vezérelt gazdasági növekedés bázisa kiszélesedik, de ez csak akkor következik be, ha a német fogyasztók hirtelen és határozottan változtatnak fogyasztási és befektetési szokásaikon. Márpedig ennek nincs sok esélye. Maga a labdarúgásra épült gazdaság Németországban viszonylag igen csekélyke, ha például az autóiparhoz vagy más ipari ágazatokhoz viszonyítjuk - érvel a DIW. A vezető német klubok éves üzleti forgalma - mindent, azaz a televíziós közvetítési jogok árát is beleszámolva - évi 1,2 milliárd euró körül van. Ez akkora érték körülbelül, mint amit a barnaszénbányászat képvisel Németországban. A sportfelszereléseket gyártó iparnak ugyan 20 milliárd euró körül vannak éves eladásai világszerte, de ezen belül a labdarúgáshoz kapcsolódó értékrész nem hasonlítható a nálánál sokkal nagyobb úgynevezett szabadidős termékprofil nagyságához. Márpedig ez utóbbiról nem fognak érdemben a vásárlók a labdarúgáshoz kapcsolható cikkek vásárlására váltani. Ez utóbbi természetesen fellendül, de inkább a fogyasztás általános fellendülési trendjét követve csak. Továbbá a világbajnokság 9 ezer új, tartós foglalkoztatást biztosító állást teremt, ami például az ételhordásban közreműködő alkalmi, szezonális munkavállalók létszámát sem éri el. A VB-hez köthető stadionberuházások sem jelennek meg egyszerre, hanem már évek óta folynak, zömmel különböző sportszervezetek ingatlanberuházásai, felújításai formájában. Nem várható a külföldi turisták számába sem jelentősebb változás, az 1998-as franciaországi labdarúgó VB alkalmából érkező külföldiek száma gyakorlatilag nem változtatta meg a szokásos teljes külföldi látogatói számot. Ha a kereskedelem mégis javulást tapasztal majd a VB idején és utána, az sokkal inkább tulajdonítható majd az előrehozott vásárlásoknak, tekintettel az ÁFA 2007. évi németországi emelésére.