Az eurózóna egy lassan mozgó vasúti szerelvényroncs - jelentettet ki a davosi világgazdasági fórumon Nouriel Roubini közgazdász professzor, aki azzal szerzett nevet magának, hogy megjósolta a 2008-09-es pénzügyi válságot. Szerinte Görögország még idén távozik az övezetből, esetleg szorosan a nyomában Portugáliával. Roubini 50 százalékos esélyt ad annak, hogy az eurózóna 3-5 éven belül szétesik - idézte a Reuters a Mr. Végzet néven gúnyolt/emlegetett professzort.

Gerard Lyons, a Standard Chartered vezető közgazdásza nem fogalmazott sokkal finomabban, amikor elismételte sokak régi tételét, miszerint az európai monetáris unió rendszere alapvetően elhibázott. Ha azonban csődöt mondana, az olyan katasztrófát jelentene, amit a politikusok mindenáron el akarnak kerülni.

Kapcsolódó

A jegybankárok sem bíznak az euróban?

Az, hogy Roubini katasztrófát jósol, nem meglepő. Érdekesebb azonban, hogy a svájci jegybankelnök búcsúvacsoráján részt vevő vezetők, pénzügyminiszterek, jegybankárok sem bíznak száz százalékig a közös európai deviza túlélésében. Az esemény szervezői megkérték a jelenlévőket, hogy egy cetlire írják fel, mekkora esélyét látják az eurózóna szétesésének öt éven belül, illetve hogy szerintük mit gondol erről a piac.

A kiszivárogtatott hírek szerint átlag 21 százalékra adták az övezet felbomlását és úgy vélték, hogy a piaci befektetők 35 százázalékos esélyt adnak arra, hogy öt év múlva már nem úgy fog kinézni az eurózóna, ami ma. A hírt nem tudta megerősíttetni a Reuters, mivel a résztvevők magánjellegű rendezvénynek minősítették a vacsorát.

Nyugisabb a hangulat, hála az ECB-nek

Általános volt a vélemény a davosi fórum résztvevői között, hogy 2012 kevésbé látszik borzalmasnak, mint amilyennek karácsony előtt látszott. Ez az Európai Központi Banknak (ECB) köszönhető, amely hároméves hitelprogramjával likviditást lökött az európai bankrendszerbe. Ezzel közvetve az eurózóna államainak is segített, amelyek kötvényeit a támogatott bankok vásárolják.

Jót tett a hangulatnak az is, hogy a görög adósságok magánhitelezőit képviselő IIF pénzügyi lobbi szervezet vasárnap bejelentette: hajlandó az unió feltételei alapján egyezségek kötni a tartozások egy részének elengedéséről. A Bloomberg értesülése szerint ez azt jelenti, hogy a hitelező pénzintézetek a korábbi 4,25 százalékos elvárás helyett 3,6 százalékos átlagos kuponnal fogadnák el a kötvényeik helyett felkínált 30 éves görög állampapírokat. Ezzel 70 százalékos veszteséget vállalnának.

Titkos tárgyalás

A médiamunkásoktól távol "titkos" találkozóra gyűlt össze a világ számos pénzügyi vezetője, köztük Christine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója, Mario Draghi, az ECB elnöke, illetve a német és a francia külügyminiszter. A tárgyaláson arról egyeztettek, hogyan lehetne 1,5 ezer milliárd euróra emelni az európai pénzügyi stabilitás megteremtésére rendelkezésre álló források összegét. Az erről szóló döntésnek az IMF áprilisi közgyűléséig meg kellene születnie - tudta meg a Reuters az egyik résztvevőtől.

Ennek alapvető feltétele, hogy Németország belemenjen abba, hogy az Európai Stabilitási Alap (ESM) 500 milliárd eurós forrása párhuzamosan álljon rendelkezésre az átmeneti alap (EFSF) 250 milliárdjával, ami az ír, portugál és görög segélycsomagok után megmaradt. Berlin mindenekelőtt az unió fiskális integrációjának erősítésében szeretne előrelépést, mielőtt újra a német adófizetők zsebébe nyúlna.