Az amerikai kongresszus nagy többséggel elfogadta azt a törvényt, amely legfőbb szabályaként lehetővé teszi, hogy a kormány akár 300 milliárd dollárral kisegítse a jelzáloghiteleik fizetésére képtelen adósokat, illetve két fő hitelezőjüket, a Fannie Mae-t és a Freddie Macet. Bush elnök közölte, hogy aláírja a 700 oldalas jogszabályt, és várhatóan ugyanígy tesz a törvényhozás felsőháza, a szenátus is. A törvényt támogatják a hitelintézetek, az ingatlanpiac szereplői, a kormányzók és a helyi önkormányzatok vezetői is. A törvény felhatalmazza a pénzügyminisztériumot, hogy a következő 18 hónapban korlátlan hitelt nyújtson a Fannie-nek és a Freddie-nek, illetve vásároljon az intézetek részvényeiből, ha úgy látja jónak. Bár a jogszabály meghatároz bizonyos szempontokat, amiket a döntéshozóknak figyelembe kell venniük, elég lazán fogalmaz ahhoz, hogy nyilvánvaló legyen: a minisztériumnak nem a megtérülést kell elsősorban szem előtt tartania, amikor az állami kasszába nyúl. A két óriás birtokolja vagy garantálja az USA lakáshiteleinek majdnem felét, 5,2 ezer milliárd dollár értékű kölcsönt. Tőzsdei értékük az elmúlt egy évben 80 százalék körüli mértékben esett, mert a befektetők attól tartottak, hogy a kezükben lévő vagy általuk garantált sok rossz hitel miatt fizetésképtelenné válnak. Ugyanakkor úgy tartják őket számon, mint amelyek bedőlését nem engedheti meg az állam - s lám, ez most be is bizonyosodott. Mindez nem jelenti azt, hogy máris kicsengeti a kormány mind a 300 milliárd dollárt. A kongresszus költségvetési hivatala (CBO) szerint várhatóan 25 milliárd dollárral kell kitömködni a jelzálogpiaci lyukat, 50 százalék annak az esélye, hogy a pénzügyminisztériumnak nem kell közbelépnie, és 5 százalék annak, hogy az állam 100 milliárdot fizet ki a Fannie és a Freddie veszteségeinek pótlására. A törvény megerősíti a szövetségi lakáshivatal (FHA) szerepét. A szervezet 300 milliárd dollár értékű 30 éves, fix kamatozású hitel garantálását vállalhatja azoknak a törlesztési gondokkal küszködő hitelfelvevőknek az esetén, akik abban a lakásban élnek, amelyre a kölcsönt felvették. Ennek feltétele, hogy hitelezőjük a lakás jelenlegi becsült értékének 90 százalékára szállítsa le a kölcsön értékét, azaz maga is bevállaljon némi buktát, illetve hogy a hitelfelvevő a becsült érték 3 százalékát előre fizetendő díjként átutalja az FHA-nak, és minden évben befizesse a hivatalnak hátralévő törlesztése 1,5 százalékát. Emellett osztoznia kell a kormányzati szervezettel minden hasznon, amit a kölcsön átütemezésével vagy a lakás eladásával elér. Az FHA kiadásait a Fannie és a Freddie által fizetett díjakból fedezik, a program kezdete október 1. és néhány évig tart. A CBO szerint az FHA legfeljebb 68 milliárd dollár hitelre fog garanciát vállalni, amivel durván 325 ezer embernek teszi lehetővé, hogy otthonában maradjon. A törvény egyéb biztosítékokat is kiköt, nehogy elszálljanak az FHA döntéshozói, például megköveteli, hogy a szervezet elősegítse a lakásárak emelkedését. A jogszabály megemeli a Fannie, a Freddie és az FHA által garantálható egyedi hitelek nagyságát. Az előbbi két intézménynél 417 ezer dollárról 625 ezerre, az utóbbinál szintén az utóbbi értékre. Ez megkönnyíti a lakáshitel-felvételt, mert növeli a hitelnyújtók biztonságát. Az első lakáshitelüket felvevők otthonuk árának 10 százalékáig terjedő, de maximum 7500 dolláros adó-visszatérítést kapnak. A törvény szerint a szövetségi államok 4 milliárd dollárt kapnak az elárverezett ingatlanok felvásárlására és rendbe tételére. Ezt az intézkedést a Fehér Ház ellenezte, mert álláspontja szerint a hitelezőket segíti, nem a lakástulajdonosokat. A demokrata többségű kongresszus azonban benne hagyta a jogszabályban, mert arra bazírozott, hogy az elnök csak emiatt nem fogja visszadobni a törvényt. A törvény bírálóinak legfőbb kifogása, hogy az biankó csekket ad a kormánynak a Fannie és a Freddie megmentésére hivatkozó költekezésre. Ezt Henry Paulson pénzügyminiszter tagadja, mondván biztos, hogy nem lesz szükség olyan mértékű beavatkozásra, mint amit a jogszabály lehetővé tesz. Az elmúlt egy évben 15 százalékkal zuhantak a lakásárak az USA-ban - derül ki az S&P/Case-Shiller Home Price Indexének alakulásából. Az első fél évben több mint 340 ezer lakás került vissza a megvásárlásukat hitelező bankokhoz, ami 136 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A törlesztéssel késlekedő kölcsönfelvevők száma 56 százalékkal, 1,4 millióra nőtt.